szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Több mint 600 millió ember, a világ GDP-jének egyharmada – erről szól az a szabadkereskedelmi egyezmény, melyet az Európai Unió vezetői Tokióban aláírtak Japán miniszterelnökével, Abe Sinzóval.

Eredetileg Brüsszelben lett volna az aláírás, de a klímaváltozás miatt kialakult hatalmas esőzések miatt Japán miniszterelnöke kénytelen volt elhalasztani európai útját. A több mint 200 halott arra figyelmeztette Japán vezetőit, hogy a klímaváltozás létezik, és ha nem tartják be a nemzetközi egyezményt, akkor egyre nagyobb katasztrófákat okozhat. Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a nemzetközi klímaegyezményből és az ázsiai-csendes óceáni szabadkereskedelmi szerződésből. Japán viszont mindkét egyezményben benne maradt. Most pedig a világ harmadik legnagyobb gazdasága szabadkereskedelmi egyezményt írt alá az Európai Unióval.

 Ez világos válasz a protekcionizmusra

– hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Tokióban, ahol Jean-Claude Junckerrel bizottsági elnökkel együtt aláírta az egyezményt, mely várhatóan jövő ősszel lép életbe Japán és az Európai Unió között.

Mit jelent ez az egyezmény a gyakorlatban?

Ennek nézett utána a Deutsche Welle. A német portál meginterjúvolta a Japánban működő német kereskedelmi kamara főnökét. Az Economic Partnership Agreement elsősorban az európai mezőgazdaság export lehetőségeit javítja jelentősen – mondta Marcus Schürmann. A csirke, a sertés, a tejtermékek magas vámjai fokozatosan nullára csökkennek. Az európai borok és sajtok igen népszerűek Japánban, de méregdrágák. Ha megszűnnek a vámok, akkor elérhetőek lesznek szinte mindenki számára a távol-keleti szigetországban. A szabadkereskedelmi egyezmény 180%-os növekedést tesz lehetővé a feldolgozott élelmiszerek európai exportjában. A német cégek két számjegyű növekedésre számíthatnak a japán piacon – hangsúlyozta a német kereskedelmi kamara helyi vezetője.

A japánok sem járnak rosszul, hiszen az Európában népszerű japán autók jelenleg 10%-os vámot fizetnek. Ez fokozatosan nullára csökken, vagyis a japán autók az európaiakkal egyenlő helyzetbe kerülhetnek a piacon az Európai Unióban.

 Az EU–Japán szabadkereskedelmi egyezmény világos üzenet Trumpnak: mind Brüsszel, mind pedig Tokió kiáll a globalizáció folytatása mellett, és elutasítja a protekcionizmust, mely védővámokkal akadályozza a külföldi áruk bejutását az amerikai piacra. Japán, amelynek a saját piaca viszonylag kicsi – 125 milliós – mindenképp fontosnak tartja a bejutást a nagy exportpiacokra: az Egyesült Államokba és az Európai Unióba. Amerika elzárkózik, Európa viszont nyitott.

Érdekünk a globalizáció folytatása – nyilatkozta a Deutsche Wellének Tosimitsu Motegi gazdaságfejlesztési miniszter abból az alkalomból, hogy Tokióban aláírták a szabadkereskedelmi egyezményt az EU és Japán között, és ezzel létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete több mint 600 millió fogyasztó polgárral.