Tetszett a cikk?

Zajlik a Széna tér felújítása, a választások után mindkét érintett önkormányzat új vezetése változtatásokat akart. A Csalogány utca kétirányúsítása ügyében kompromisszum született. A II. kerület emlékhely-funkciót is akar adni a parknak, a tér az 1956-os forradalom idején a második legnagyobb ellenállóközpont volt a Corvin köz után.

További egyeztetésekre és új tervváltozatra van szükség a budai Széna tér felújítása során – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A tervezési szerződés egyes részhatáridőit ezért módosítani kellett. Az indoklás szerint az okozta a csúszást, hogy az I. kerületi önkormányzatnak (amelyhez a tér kisebbik tartozik) észrevételei támadtak a tervekkel kapcsolatban, ezekkel azonban a II. kerületi önkormányzat (amelyhez a tér nagyobb része tartozik) nem értett egyet.

A felújítást a BKK bonyolítja, a közlekedési vállalat az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft.-t bízta meg a tervezéssel.

Mindez októberben történt, az önkormányzati választások után – mindkét kerületben új, ellenzéki polgármester nyert, az I. kerületben Váradiné Naszályi Márta, a II.-ban Őrsi Gergely, és mindkét kerületben ellenzéki többségű közgyűlés alakult. Vagyis a helyhatóságok új vezetései készen örökölték meg a tér felújításának terveit.

Egyirányú vagy kétirányú?

Az I. kerület a Csalogány utca azonnali kétirányúsítását akarta elérni – közölte a hvg.hu-val a II. kerületi önkormányzat. A Csalogány utca kapcsolja össze a Bem rakpartot a Széna térrel illetve a Margit körúttal – az utca a Duna felőli részén kétirányú, a nyugati fele viszont a tér felé egyirányú. A II. kerület közlése alapján végül kompromisszumos megoldás született, a Csalogány utca marad egyirányú, viszont nem lehetetlenítik el a későbbi kétirányúsítást, ezt a tervező egy kis járdasziget-korrekcióval meg tudta oldani.

A megörökölt terveken a II. kerület is kezdeményezett változtatásokat „lakossági és civil egyeztetéseket követően”. Az eredeti elképzelés szerint a volt Volánbusz-pályaudvar mögötti területen és a pályaudvar helyén modern közpark épült volna több zöldfelülettel és közösségi funkciókkal. Ehelyett a kerület egy „zöld közösségi teret és emlékparkot” szeretne, ami „méltó ehhez a nagy múltú területhez”. Őrsi Gergely polgármester már kezdeményezte a BKK-nál és Dorosz Dávid főpolgármester-helyettestől, hogy saját hatáskörben valósíthassa meg a parkrendezést.

Az új koncepció elvileg nem érinti a tér felújításának ütemezését, az átadás nem fog csúszni. A felújítás 2019 nyarán kezdődött a Volán-pályaudvar elköltöztetésével a Moszkva Széll Kálmán térre, és várhatóan 2020 végéig tart.

2020 végére készülhet el a buszállomástól megszabadított Széna tér

A Fővárosi Közgyűlés rábólintott a Széna tér felújítására, amelyhez jövő nyárra készülnének el a tervek, illetve addig szereznék meg az építési engedélyt is.

A felújítás tervdokumentációja szerint a tér az átalakítás után a közúti közlekedési funkciókat csak a szükséges minimális szinten fogja kielégíteni, hangsúlyosan a gyalogos- és kerékpározásbarát lesz, egységes építészeti arculattal. A tér részét képező Jégkert elvileg megmarad, sőt fejleszteni fogják. Megszüntetik (de legalábbis felülvizsgálják) az Ostrom utca és a Hattyú utca közötti szervízút-parkolókat és a négyállásos taxidrosztot, ahogy a Hattyú utca és a Csalogány utca közötti, valamint a Csalogány utca 55. szám előtti közterületi parkolókat is.

II. világháborús hősnő kaphat szobrot

Az emlékpark-jellegű felújítás ötlete nem a semmiből érkezett. Novemberben Budapest 146. születésnapján közös sajtótájékoztatót tartott Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes és Őrsi Gergely. A téma a Hosszúlépés. Járunk? csoport Wonder Woman Budapest nevű kezdeményezése volt, amely szerint nagyon időszerű lenne már néhány arra érdemes nőnek is szobrot állítani a fővárosban. „Miközben kiemelkedő teljesítményt nyújtó nőknek nincsen köztéri szobra vagy emlékműve, átlagos teljesítményű férfiak tucatjainak van” – mondta Kerpel-Fronius.

Őrsi a maga részéről ígéretet tett arra, hogy a kezdeményezni fogja a Széna téren Szenes Hanna szobrának mihamarabbi felállítását, akiről nemzetközi szinten számtalanszor, itthon szinte alig emlékeztek meg méltóképpen. Szenes Hanna zsidó származású magyar költő, brit ejtőernyős volt, Izraelben nemzeti hős. Budapesten született 1921-ben, a zsidótörvények miatt vándorolt ki Palesztinába. Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került (ez a Margit körút átellenes oldalán állt, 1951-ben zárták be, a helyére épült a Ganz-irodaház, annak helyére a Millenáris Széllkapu). Szenest a börtönben megkínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.

Az ’56-os forradalom egyik legfontosabb helyszíne

A Széna tér gazdag történelme indokolja, hogy emlékpark is helyet kapjon a területén. A mai Széna tér nyugati oldala mentén húzódott az a várfal, amely a Felsővárosnak hívott városrész külső védelmét biztosította. A törökök 1686-os kiverése után a várfalat lebontották, egykori nyomvonalán a Bécsbe, Fehérvárra és az Esztergomba vezető utakat vezették el. Az országutak kezdőpontja a mai térnél volt. 1710-ben egy Szent Jánosról elnevezett kórház épült a téren. 1718-tól a csomóponttól nyugatra a város szőlősei álltak. 1786-ban a tér körüli telkeket a katonaság értékesítette, ezeken 1798-ig felépültek az első házak. A második világháborúban Budapest ostroma során komoly károk keletkeztek a tér épületállományában. A kórház épülete jelentősen megsérült, helyreállítása helyett 1949-ben elbontották. Csak a külső fal egy szakaszának alacsony maradványa maradt meg eredeti formájában. A helyén alakították ki a Volán-buszpályaudvart és a mellette lévő közparkot.

Az 1956-os forradalom idején a második legjelentősebb fegyveres ellenálló központ volt a Corvin köz után. Főleg budai fiatalok, bányászok és ipari tanulók százai harcoltak itt a betörő szovjet hadsereg ellen „Szabó bácsi”, az akkor 59 éves Szabó János tehergépkocsivezető irányítása alatt. Amikor november 4-én bevonultak a szovjet tankok, mintegy 1400 felkelő próbálta őket megállítani a Széna térnél, sikertelenül. Egyes csoportjaik ezután másutt még tovább folytatták a harcot.