szerző:
Z. B.
Tetszett a cikk?

Nyugat-és Észak-Európa országai jelentős népességnövekedést, míg a közép-kelet-európai államok jelentős népességcsökkenést produkáltak az elmúlt 27 évben. Magyarország még a jobbak közé tartozik a régióban, a vándorlási egyenlegünk pozitív volt, de a rossz halálozási mutatók miatt mégis fogy a magyar, ez derül ki az osztrák statisztikai hivatal kutatásából.

Egy osztrák demográfiai kutatás azt mérte meg, hogy milyen mértékben nőtt illetve csökkent az egyes európai országok népessége 1990 és 2017 között. Az adatokból az derült ki, hogy míg Észak-és Nyugat-Európa országainak lakossága jelentősen nőtt ezen időszakban mind a pozitív vándorlási egyenleg (többen vándoroltak az országba, mint onnan kiköltöztek), mind a természetes szaporodás (többen születtek, mint ahányan meghaltak) miatt, addig a Lajtától keleti országok népessége rendre csökkent vagy stagnált. Hazánk lakossága is fogyott, de bármily meglepő is, többen vándoroltak ide, mint innen el, a csökkenés kizárólag a természetes fogyásnak volt köszönhető az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) és a bécsi Wittgenstein Demográfiai Központ kutatása szerint. Az Európai Unió 15 régi tagállamában átlagosan 12 százalékkal nőtt a népesség, az unió 13 új tagállamában átlag hét százalékkal csökkent.

Az európai országok népességének alakulása a vándorlás és a reprodukció következtében
IIASA, VID/ÖAW, WU

A fenti, az intézet honlapján elérhető táblázatból látható, hogy Írország népessége 36 százalékkal nőtt az elmúlt 17 évben, míg Svájcé 26, Franciaországé 18, Svédországé 17, Ausztriáé pedig 15 százalékkal emelkedett. Az északi és a nyugtati országok esetében egyértelműen látszik, hogy a komoly növekedéshez a pozitív vándorlási mérleg és a természetes szaprodás egyaránt hozzájárult. A legkevésbé Németország lakossága növekedett a huszonhét év alatt, mindössze 4%-kal.

A déli országok esetében azonban egyértelműen a migráció volt a növekedést kiváltó ok: míg Spanyolország népessége 20, Olaszországé 7 %-kal növekedett, de még a nem éppen erős gazdasággal rendelkező Görögországban is 6%-kal növekedett a népesség.

A statisztikákat az MTI tette közzé, de annak összesítéséből Magyarország kimaradt. Pedig az osztrák hivatal adataiból kihámozható 6%-os fogyás a visegrádi országok között ugyan a legrosszabb volt, keleti és déli szomszédainknál mégis lényegesen jobban szerepeltünk ezzel.

A fogyás ugyanis csupán a rossz halálozási mutatóinknak és alacsony születésszámunknak tudható be, a hiedelmekkel ellentétben az elmúlt huszonhét évben többen jöttek Magyarországra, mint ahányan elmentek innen. Ezt valószínűleg az ideköltöző határon túli magyaroknak köszönhetjük elsősorban.

A közép-kelet-európai országok közül egyedül Csehország, Szlovákia és Szlovénia tudott enyhén pozitív népesedési mutatót elérni. Szlovákia esetében a pozitív természetes szaporodás, míg a régóta relatíve erős gazdaságú Csehország és Szlovénia esetében a pozitív vándorlási mérleg volt a szerény növekedés kiváltója. Lengyelország éppen nullán áll, azaz népessége stagnált az elmúlt 27 évben. Nem áll ilyen jól Románia és Bulgária, előbbi 15, míg utóbbi 19 %-os csökkenést regisztrált az elmúlt 27 évben, ami egyaránt betudható a természetes fogyásnak és az elvándorlásnak.

A természetes szaporodás (balra) és a vándorlás (jobbra) miatti népességváltozás Európában
IIASA, VID/ÖAW, WU

A legrosszabb a helyzet a volt Szovjetunió országaiban és a balkáni térségben volt: Lettország 27, míg Litvánia 23 százalékos csökkenést mutatott, Moldova 19, Ukrajna pedig 18 százalékos népességfogyásával szintén a leggyorsabban elnéptelenedő európai országok közé került.

Ami a balkáni országokat illeti, Bosznia-Hercegovina 22 százalékos, míg Horvátország 13 százalékos fogyást szenvedett el, de talán meglepő, hogy Szerbiánál csupán 8%-os volt a népességcsökkenés. Ebben már valószínűleg érződik a migráció pozitív hatása, ám a természetes fogyás miatt mégis mínuszban van az ország.