Neked sem szoktak visszajelezni az állásinterjú után? Na ezért!

A lehetséges visszajelzési csatornák első helyén a személyes visszajelzést jelölték meg a résztvevők - a válaszadók 33 százaléka gondolta így lehet a leghatékonyabban visszajelezni - derült ki a Borealis Consulting szervezetfejlesztő tanácsadó cég felméréséből. Szorosan ezt követte a visszajelzés e-mailben. Véleményünk szerint az, hogy szóban vagy írásban adunk visszajelzést, függhet az adott helyzettől, illetve a visszajelző személyiségtípusától is. Az extrovertált emberek jellemzően a szóban történő kommunikációt preferálják, míg az introvertált típusú személyek szívesen jeleznek vissza írásban, ezáltal pontosan megfogalmazva a véleményüket. A kitöltők véleménye alapján a telefonos forma a legkevésbé preferált (10%), ennél a chat üzenetek (15%) és a nyilvános közösségi média felületen történő visszajelzés (12%) is magasabb értékeket kapott. Az eredmények megerősítik, hogy ma már több lehetséges csatorna is adott a visszajelzések adásához, ezek között viszonylag nagy a szórás, egy dolog azonban biztos: a visszajelzés nagyon fontos és szükséges a fejlődés szempontjából - bármely formáját is választjuk.

Mi a legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni visszajelzés adásánál?

Toronymagasan az őszinteség a listavezető, a válaszadók közel fele ugyanis ezt jelölte meg elsődleges preferenciaként. Második helyen azt tartották fontosnak a megkérdezettek, hogy a visszajelzés személyes legyen. Kevesebben tartják fontosnak, hogy a visszacsatolás azonnali (12%) és asszertív (15%) legyen. Nyilvánvalóan ezek sem elhanyagolhatók akkor, amikor hatékony visszajelzésre törekszünk, hiszen mindig az adott helyzet határozza meg, hogy egy szempont mikor válik hangsúlyosabbá a többihez képest.

Mennyire erős a visszajelzési kultúra abban a közegben, ahol te dolgozol? 

A kitöltők 33 százaléka saját szervezetét úgy ítélte meg, hogy nagyon magas a visszajelzési kultúrája, míg a kitöltők fele jónak és közepesnek ítélte meg a visszajelzési kultúra szempontjából azt a szervezetet, ahol dolgozik. Csupán 17 százalék gondolta úgy, hogy ebből a szempontból nem érzi jónak a szervezetét, azonban egyáltalán nem volt olyan a kitöltők között, aki egyértelműen rossznak ítélte volna meg a náluk kialakult visszajelzési kultúra minőségét. 

Kinek a legnehezebb visszajelzést adni?

Amint arra számítani is lehetett, a kérdőívet kitöltők mintegy fele gondolta úgy, hogy a családtagok számára a legnehezebb megfogalmazni a visszajelzéseket. Általában igaz az a tény, hogy a számunkra legfontosabb személyek irányába nem könnyű kifejezni az esetleges “nemtetszésünket", hiszen nem akarjuk megbántani őket. Sokszor azonban ebből kialakul egy “mesterséges összhang", ami hosszú távon nem támogatja az egészséges kapcsolódást. Ami érdekes, hogy a barátoknak viszont könnyebben adunk visszajelzéseket, mint a kollégáknak vagy akár egy idegennek. Természetesen ez minden esetben függ az adott témától, helyzettől és személytől.

Mennyire tudnak a vezetők, tanárok előremutató visszajelzéseket adni?

A beérkezett válaszok alapján nagyon eltérnek a vélemények. Egyrészről sokan tudják jól használni a visszajelzéseket, azonban több negatív példa is van - mind a munkahelyen, mind az oktatásban. Egybehangzó vélemény volt, hogy nagyon sok területen gyerekcipőben jár még a visszajelzés Magyarországon. Sok esetben a visszajelzés inkább kritika és negatív visszacsatolás, kevés benne az előremutatás és a pozitív, építő jellegű visszajelzés. Ugyan személyfüggő, de a beérkezett vélemények alapján a vezetők és a tanárok kevesebb mint fele hajlandó és képes előremutató visszajelzést adni. Sok embernek komoly nehézséget okoz elmondani, amit a másikról gondol, ha mégis megteszi, akkor is jellemzően inkább csak általánosságban ad visszajelzést, és nem a konkrét eseményre. A vezetők esetében érezhető egyfajta fejlődő tendencia, amiben közrejátszik a mai megváltozott HR helyzet és a munkaerő-megtartási kényszer is, vagyis, hogy szerethetőbbé és emberibbé tegyék a cégek az általuk menedzselt szervezetet. A fejlődés egyik alapköve az, hogy visszajelzést kapjunk: aki ezt jól csinálja, az szárnyakat ad a kollégáinak, diákjainak és meghatározó szerepet tölt be mások életében.

Mennyire fogadják jól az emberek a visszajelzést?

Aki figyelmet szentel a visszajelzésnek, az nem mindig van könnyű helyzetben, ugyanis a visszajelzéshez szükség van a másik fél nyitottságára is. A visszajelzők majdnem fele gondolta úgy, hogy az emberek közepesen fogadják jól a visszajelzéseket. Csupán 4 százalékuk gondolta úgy, hogy egyáltalán nem fogadják jól, és egyáltalán nem volt olyan, aki úgy gondolta volna, hogy az emberek nagyon jól kezelnék a visszajelzéseket. Általában több szó esik a visszajelzés adásának a fontosságáról, pedig pont ilyen fontos lenne, hogy megtanuljuk jól fogadni őket. A kitöltők között volt egy érdekes megosztás ezzel kapcsolatban: “Hollandiában, ahol élek egyenesen a szemedbe mondják az építő kritikát, amin nem kell és nem szabad megsértődni, mert a fejlődésedet szolgálja“. Azt gondoljuk, ezen a téren is van még hova fejlődjünk.

Milyen eszközzel lehetne fejleszteni a visszajelzési kultúrát?

Egybehangzó véleményként fogalmazódott meg, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a téma fontosságának a hangsúlyozását, és a legjobb az lenne, ha már gyermekkorban elkezdenénk a gyakoroltatását. Fontos lenne különös figyelmet fordítani a kezdő vezetőknél is arra, hogy megtanulják jól alkalmazni a visszajelzés eszközét, mert vezetőként már sok ember karrierjére, közérzetére, önbecsülésére vannak hatással. Azonban nem csak a kezdők, de a gyakorló vezetőknek is segítenének az ilyen irányú oktatások, tréningek, előadások, illetve, ha a mindennapi működésükben helyet kapna a téma, egy jól működő rendszer kialakításával, a visszajelzésre szánt idő és lehetőség megteremtésével. Jó példával, szemléletváltással, gyakorlással, tudatosítással, eszköztár-fejlesztéssel, játékok és saját élmények közös feldolgozása mentén komoly eredményeket lehet elérni. A másik oldalon pedig legyünk befogadók mások visszajelzéseit illetően, és ha esetleg nem értünk egyet, merjünk beszélni róla, hogy közös nevezőre tudjuk hozni az álláspontjainkat. Fontos ráébredni arra, hogy a visszajelzés adja meg az esélyt a felismerésre és ezzel a változtatásra is.

A válaszadók kiemelték azt is, hogy érdemes lenne a technikai fejlődést is magunk mellé állítani, ugyanis bizonyos technológiai, automatizált megoldások képesek standardizálni és ezzel támogatni a visszajelzés kultúráját. Ilyen lehet például egy a visszajelzést támogató okostelefonos applikáció, egy online eszköz vagy egy social media felületen futó megoldás.