Crystal Group
Crystal Group
Tetszett a cikk?

Hogyan keletkeztek az adóparadicsomok? Mi is az offshore? Sokan nem ismerik a kialakulásuk történetét és gyakran keverik az idetartozó fogalmakat. Kétrészes cikkünkben ezeket tesszük most helyre. Elsőként lássuk, meddig kell visszamennünk az időben, és hogyan alakult az offshore cégek történetének első két százada!

A spanyol armada fenyegetése

A manapság közkeletű offshore kifejezés eredete a 16. századig nyúlik vissza. Azt szinte mindenki tudja, hogy az angol szó jelentése parttól távoli, parton kívüli is lehet, de a fogalom keletkezéséhez az újkori Nagy-Britannia tengeri nagyhatalmi korszakáig kell visszamenni. Amikor a spanyol armada már közelről fenyegette a brit területeket, akkor az angolok úgy döntöttek, hogy a fennhatóságuk alá tartozó kisebb szigeteken helyőrségeket állomásoztatnak, amelyek támadás esetén riadóztatják az ország többi részét.

Igen ám, de eleinte érthető módon nem sok jelentkező akadt a feladatra, hiszen ezeken a helyeken borítékolható volt a katonai konfliktus. Az odaköltözést úgy próbálták vonzóbbá tenni a katonák és családjaik számára, hogy adó- és vámmentességet biztosítottak az érintett szigeteknek. Ennek következtében ezeken az offshore területeken fellendült a kereskedelem; a frissen létrejött kereskedelmi központok létrehozásával pedig egy új gazdasági ágazat létrejöttét segítették elő. Az angol szárazföldtől távol létrehozott offshore cégek jelentős profitot értek el, így közvetve fejlesztették a térség, illetve a birodalom gazdaságát is. Az így kialakult adó- és vámmentes piacokon adták el a külföldi kereskedők az árujukat, továbbá ide jöttek vásárolni az anyaországból, és emiatt sokat fejlődött az erre szakosodott kiszolgáló szektor is. Idővel egyre több kereskedő tette át a székhelyét ezekre a szigetekre, így lett nagy hagyománya az angoloknál az offshore cégeknek, a szabadkereskedelmi zónáknak és az adómentes helyszíneknek – magyarázta dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Group vezérigazgatója.

Még a helyesírást is átalakította!

A II. világháború után a világgazdaság és nemzetközi kereskedelem katasztrofális helyzetben volt, valamint a gyártó-eladó láncon kívül kialakultak a többszereplős értékesítési rendszerek is. Így a britek ismét léptek egy nagyot: a pénzügyi nehézségekkel küzdő kis karibi szigeteken bevezették a korábban már jól bevált modellt. Az egyik első ilyen helyszín a Brit Virgin-szigetek volt. Ekkor született meg az új és különleges, International Business Company (IBC) nevű, ami a köznyelvben elterjedt offshore társaság cégjogi megfelelője. Az IBC jellemzően részvénytársaságként működik, de ennek ellenére a  „Limited” helyett számos más végződése is lehet az offshore cég nevének.

Ennek a vállalkozási formának az egyik jellemzője, hogy nem végezhet helyben tevékenységet és így nincs adófizetési kötelezettsége sem. Emiatt többnyire beszámolót és adóbevallást sem kellett benyújtana a hatóságok részére, hiszen azokat nem érdekelte az offshore cég profitja. Innentől kezdve pedig az üzleti élet számára egy nagyon könnyen adminisztrálható cégforma jelent meg a piacon.

Fontos jellemző még, hogy a cégbíróság csak minimális adatkört (cégnév, cégjegyzékszám) tart nyilván ezekkel a társaságokkal kapcsolatban. Az ügyvezető és a tulajdonos nyilvántartását pedig kiszervezték ún. cégszolgáltatókra, akik erre a tevékenységre külön pénzügyi engedéllyel rendelkeznek. Ezek a helyszínek hamar népszerűek lettek, mert adómentesen, alacsony adminisztrációval, de az inkognitó megőrzésével lehetett vállalkozásokat beindítani. Persze nem mindegy, hogy milyen célra… A legalitását vagy az illegalitását az határozza meg, hogy mit tesznek a társasággal, és mennyiben felel ez meg más országok - főként adózási - szabályainak, de önmagában az offshore cég működtetése/ tulajdonlása nem illegális cselekmény. A sikereken felbuzdulva a Karib-térség számos szigetállamán kívül Afrika partjainál és Óceániában található kis országok is lemásolták az IBC-típusú rendszert, hogy odacsábítsák a befektetőket. Néhol annyira szolgaian másolták le a jogszabályt, hogy még a helyesírási hibákat is átvették az eredeti törvényből.

Nehéz lejönni róla?

Azóta viszont nagyon sok változás történt és történik ma is az offshore-helyszíneken, ahol IBC, vagy ehhez hasonló szabályozás létezik – folytatja dr. Magyar Csaba. Ez jellemzően az OECD és a G20 nyomására valósult meg. Ma már a legtöbb helyszín esetében, ha mindenki számára nem is teljesen nyilvános, de a cégbíróságon nyilván kell tartani, hogy ki a társaság igazgatója, már nem lehetnek bemutatóra szóló részvények, néhol pedig valós gazdasági jelenlétet követelnek meg. Egyre inkább az a cél az offshore cégeknél, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi kívánalmaknak, és több transzparenciával legyenek jelen a világ pénzügyi rendszerében. Jelenleg India legnagyobb tőkebefektetője Mauritius, míg Oroszország esetében ott szerepel a TOP 10-ben Brit Virgin-szigetek, illetve az Egyesült Államokban a  Kajmán-szigetek tett szert nagy népszerűségre, arról nem is beszélve, hogy a tech cégek „otthona” pedig Bermudán található. Mindez a fokozatosság jegyében történik, ugyanis, ha az egyik pillanatról a másikra lekapcsolnák az offshore-világot, akkor az az eddigi legnagyobb gazdasági válságot okozná, éppen ezért lassú konszolidáció zajlik – emelte ki dr. Magyar Csaba.

Az olasz tengerészek

Az offshore cég mellett egy külön kategóriát képez a „személyegyesítő társulás”, azaz a Partnership, amelynek gyökere a középkori Itáliáig nyúlik vissza. Akkoriban Commenda néven a tengerészek kedvelt vállalkozási formája volt, amelyben a kereskedőnek korlátlan, míg a befektetőjének korlátozott felelőssége állt fenn. Az angolszász országok is átvették a megoldást és beletettek némi adózási csavart. Ezeken a területeken a Limited Partnership (LP) és Limited Liability Partnership (LLP) a legelterjedtebb. Az LP-nél a magyar betéti társasághoz hasonlóan a beltag (General Partner) felelőssége korlátlan, míg a kültag (Limited Partner) felelőssége korlátozott. Az LLP esetében viszont mindegyik tag felelőssége korlátozott. Számos országban nem tartja nyílván a cégbíróság a tagok adatait, tehát a diszkréció nem csak klasszikus offshore cégeknél oldható meg.

Ennek a személyegyesítő vállalkozási formának az a különlegessége, hogy bizonyos országokban nem minősül adóalanynak. Adózási szempontból a cégen csak átfolyik a nyereség, ezért „look through entity” vagy „hibrid társaság” néven is emlegetik, ami azt jelenti, hogy a nyereség után maga a társaság nem, hanem csak a tagjai fizetnek adót. Innentől fogva pedig semmi nem állhatta útját, hogy külföldi befektetők a nemzetközi tevékenységük során kvázi offshore cégként használják a Partnershipet.

Például egy angolszász-típusú LP-nek nem kell társasági adót fizetnie, de a tagjának személyi jövedelemadót kell fizetnie a társaság nyeresége után. Abban az esetben viszont, ha nyereség külföldről származik és a tag is külföldi, akkor a bejegyzés országában nem merül fel adókötelezettsége sem a társaságnak, sem a tagnak. Ugyanitt fontos kiemelni, hogy a klasszikus IBC-jellegű offshore cégekkel ellentétben ezek a társaságok a bejegyzés országában is üzletelhetnek (csak a tagoknak adózniuk kell majd a nyereség után belföldön), tehát cégjogi szempontból nézve nincs különbség a helyben működő és a csak külföldön gazdasági tevékenységet végző társaságok között.

Hasonló konstrukció egyébként a szomszédos Szlovákiában is létezik, de akár nálunk is lehetne ilyen lehetőség, ha a magyar betéti társaságot nem tekintenék a társasági adó alanyának és csak a tagoknak lenne adófizetési kötelezettsége a nyereség után. – emelte ki dr. Magyar Csaba.

Az offshore történetét áttekintő következő anyagunkban az elmúlt évtizedek további fejlődési szakaszait vesszük sorra, amelyek a világgazdasági folyamatok alakulásában is nagy jelentőséggel bírtak.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Szigorodó adórendszerek: mit tegyen a befektető?

Nem könnyű a befektetőknek, mert sorra szigorodnak az adórendszerek Európában: korábban többek között Gibraltár, Írország és az Egyesült Királyság nyújtotta a legjobb feltételeket, de a szabályok egyre szigorodnak.

Crystal Group BrandChannel

Az offshore-lovagok még a válságot is megússzák!

Sokan nem tanulnak a 2008-as gazdasági világválságból. Pedig nem ártana, hiszen a tehetős vállalkozóknak nem nyújt elég biztonságot csupán az, hogy a vagyont aranyban, vállalati kötvényekben, részvényekben, vagy többféle devizában diverzifikálják, csökkentve ezzel a kockázatot. Fontos pénzügyi alapelv, hogy földrajzi szempontból is meg kell osztani a befektetéseket: lehet ugyan, hogy emiatt megkapjuk az offshore bélyeget, de erre is van megoldás.