szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szeptembertől tartozik az ITM alá a felsőoktatás. Palkovics László már korábban kijelölte az új irányt: arról beszélt, az egész felsőoktatásra kiterjesztenék a Corvinus-modellt. Kérdés, ez van-e a háttérben.

Palkovics László miniszter kezdeményezte, hogy a felsőoktatás kerüljön az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Palkovics azzal indokolta a kérést, hogy

az innováció lehetőségeinek birtokában Magyarország versenyképessége jelentősen növekszik a felsőoktatás ITM-be kerülésével.

A kormány emiatt úgy döntött, a felsőoktatás 2019. szeptember 1-től átkerül az ITM-be. A köznevelés marad az Emmiben, azt Maruzsa Zoltán vezeti majd. A 168 óra ma reggel írt arról, hogy a felsőoktatás átkerülhet Palkovicshoz. A lap szerint 2018. nyara óta hallani a pletykát, hogy Palkovics szívesen irányítaná tovább a felsőoktatást - korábban ezért felelős államtitkár volt -, és vinné magával Bódis József jelenlegi felsőoktatási államtitkárt, és helyettesét, Horváth Zitát. A lap szerint a két tárca között emiatt állandósult a feszültség - az Emmi mostani közleménye ezekre nem tér ki, annyit írnak, hogy segítik majd az átadást -, Orbán Viktor pedig egészen eddig nem lépett.

A lap egyik informátora számára árulkodó volt, hogy Palkovics az MTA-tól elvett kutatóintézeti hálózat irányító testületébe javasolta Horváth Zitát is, szerinte már a látszatra sem ügyeltek ezzel. A 168 óra úgy tudja, az ITM alatt egy olyan államtitkárság jönne létre Bódis József vezetésével, amely alá a felsőoktatási, a szakképzési és az innovációs helyettes államtitkárság tartozna.

Palkovics Lászlót 2014-ben, a BME tanszékvezetőjeként kérte fel felsőoktatási államtitkárnak Balog Zoltán akkori miniszter. Balog a választását azzal indokolta,

a felsőoktatási államtitkártól várt hozzáállás része egy olyan gazdasági szempont is, amellyel az egész ország érdekét szolgálja, a felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban munkát találnak, a tudásuk színvonalas, ők maguk ezáltal versenyképesek, emellett pedig azon ágazatokat erősítik, amelyek szükségesek egy sikeres Magyarországhoz.

2016-ban megkapta a közoktatást is, mikor Balog menesztette az addigi államtitkárt, Czunyiné Bertalan Juditot.

Palkovics már mutatott egy irányt

Az elmúlt időszakban a felsőoktatásban egy érdemi lépés történt: a Corvinus egy új működésre áll át most szeptembertől, amivel Orbán nagy álma válhatott valóra. Az egyetem fenntartói jogai tavaly októberben kerültek át az ITM-hez annak érdekében, hogy az új modellt elő tudják készíteni. Később a MOL és Richter részvényplakettjeiből létrehozta a kormány a Budapesti Corvinus Egyetemet tulajdonló, 380 milliárdos Maecenas Universitatis Corvini alapítványt. Palkovics akkor arról beszélt, az átalakítás célja, hogy az államtól az eddigieknél függetlenebbül működhessen az intézmény, és hogy az

2030-ra a világ 200, Európa 100 legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme közé kerüljön.

Az új rendszer a 2020 februárjában kezdő diákokat érinti majd. Palkovics tavaly arról beszélt, az egész felsőoktatásra kiterjesztenék a Corvinus modellt, hogy "versenyképesebb környezetet teremtsenek."

A miniszter azt mondta,

a cél az, hogy a magyar egyetemek hatékonyabban, versenyképesebben és egyszerűbben tudjanak működni a jelenleginél, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy egyetem a környező országokban, avagy egy magyarországi magánegyetem működik.

A miniszter szavaira ráerősített beszédében Bódis József oktatási államtitkár, a PTE volt rektora is. Azt akkor egyikük sem részletezte, hogy a Corvinus-szal kapcsolatban hallható hírek és változások egészére gondoltak-e, de nagyon erős a gyanú arra, hogy a fizetős szakok növelését, az állam finanszírozási szerepének csökkentését és a nemzetköziesítés felgyorsítását jelenti.

Azzal, hogy Palkovicshoz került a felsőoktatás, ez az átalakítás könnyebb lehet. Jövőre egyébként nagy bajba kerülnek az egyetemek: csak nyelvvizsgával lehet majd bekerülni, ami - ha maradnak a mostani tendenciák - bizonyos szakoknál durván a hallgatók 40-50 százalékának elvesztésével járhat.

Máshol is belebegtette az átalakítást

Palkovicshoz nem csak a felsőoktatás kerül át, döntő szerepe volt az MTA megcsonkításában és a kutatóhálózatok elvételében. Az Eötvös Loránd Kutató Hálózatot irányító testület tagjainak felét ő javasolta, ahogy az elnököt, Maróth Miklóst is. Palkovics az új testület felállítása előtt járta a kutatóközpontokat, a HVG úgy tudja, a Természettudományi Kutatóközpontban tett látogatásakor azt mondta, a szociológusok a kutatóhálózaton kívüli intézményekhez, valamelyik egyetemhez kerülhetnek. Maróth Miklós elnök a hvg.hu-nak adott interjúban ezt lényegében megerősítette, azt mondta,

ezt én is hallottam, erre mondtam, hogy nem látom értelmét.

Kérdés, kinek a szava dönt, Maróth szerint ebben az övé, mert ő a testület elnöke.