eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Hunyadi János újonnan felavatott szobra a Belgrádhoz tartozó Zimonyban 2019. július 22-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A nándorfehérvári diadal emléknapján Hunyadi-szobrot avattak

563 éve ezen a napon a magyar csapatok vereséget mértek a törökökre Nándonfehérvérnál. Ebből az alkalomból a magyar és a szerb államfő jelenlétében felavatták Hunyadi János zimonyi szobrát.

Hunyadi János Európát és a kereszténységet is megvédte a nándorfehérvári győzelemmel – fogalmazott Belgrádban Áder János köztársasági elnök. Emlékeztetett: 1456-ban, mikor II. Mehmed szultán megindult Nándorfehérvár ellen, mindenki tudta, hogy az a város Szerbia szabadságának a végső záloga és Magyarország főkapuja.

Rámutatott,1456 nyarán, amikor a veszély Nándorfehérvár felé közeledett, Hunyadi hajóhaddal érkezett a Duna zimonyi szakaszára, ahová a most felavatott szobra tekint. "Jött, hogy szétzúzza a török hadiflotta gályáit. Dereglyéit szerb sajkások segítették. Magyarok és szerbek e csata megnyerésével utat nyitottak a szorongatott Nándorfehérvárhoz" – fogalmazott.

A magyar köztársasági elnök hozzátette: a történelmi győzelem után a törökök 65 évig meg sem kísérelték a mai Belgrádot megközelíteni.

Aleksandar Vucics szerb elnök az ünnepségen úgy fogalmazott: Hunyadi Jánost magukénak vallják a szerbek és a magyarok is. Mint mondta: a törökverő mindannyiunk szabadságáért harcolt, ő volt a középkor legnagyobb hadvezére. Emlékeztetett arra is, hogy a két ország vezetésének köszönhetően néhány év alatt sikerült a viszonylag rossz viszonyból soha nem tapasztalt jó kapcsolatot kiépíteni.

Belgrád, 2019. július 22.
Áder János köztársasági elnök (j) és Aleksandar Vucic szerb elnök Hunyadi János szobrának felavatásán a Belgrádhoz tartozó Zimonyban 2019. július 22-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Áder János köztársasági elnök (b) és Aleksandar Vucic szerb elnök a szoboravatáson a Belgrádhoz tartozó Zimonyban. MTI/Koszticsák Szilárd

Az emlékműállítást a Professzorok Batthyány Köre kezdeményezte 2013-ban, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. támogatásával a Teleki László Alapítvány bonyolította le. Hunyadi János egész alakos bronzszobra Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész koncepciója alapján készült el.

A Hunyadi-szobor Belgrád elővárosában, a zimonyi Duna-parton, egy arra méltó helyen kapott helyet, fogalmazott az InfoRádiónak Diószegi László – itt lelte halálát a hős vezér. A Teleki László Alapítvány igazgatója hozzátette: az alkotás nem csupán egy szobor, hanem egy emlékmű is. "Emléket állítunk Hunyadi Jánosnak, a nándorfehérvári győzelemnek, és utalunk arra, hogy azóta is, minden délben, a pápa utasítására megszólalnak a harangok egész Európában" – mutatott rá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×