Crystal Group
Crystal Group
Tetszett a cikk?

Sokan nem tanulnak a 2008-as gazdasági világválságból. Pedig nem ártana, hiszen a tehetős vállalkozóknak nem nyújt elég biztonságot csupán az, hogy a vagyont aranyban, vállalati kötvényekben, részvényekben, vagy többféle devizában diverzifikálják, csökkentve ezzel a kockázatot. Fontos pénzügyi alapelv, hogy földrajzi szempontból is meg kell osztani a befektetéseket: lehet ugyan, hogy emiatt megkapjuk az offshore bélyeget, de erre is van megoldás.

Miközben több nemzetközi jelentés is arról számol be, hogy lassul a gazdasági növekedés, és a közeljövőben akár válság várható, a vállalkozók többsége jellemzően ma sem készít pénzügyi forgatókönyvet a recesszióra, illetve a riogatáson túl arról sem hallunk szinte semmit, hogy miképpen lehetne védekezni ilyen helyzetben. Nem gondolnak arra, hogy az adózás utáni profit egy részét a befektetésen kívül vagyonkezelő társaságnak vagy magánalapítványnak juttassák el, hogy gondoskodjanak a vagyonuk biztonságáról. Pedig érdemes felkészülni, és azt minél hamarabb megtenni – mondta dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezérigazgatója.

Felkészülés: kinek, mikor, hogyan?

Érdemes azonnal lépni. Annak, aki az elmúlt 3-4 hónapban nem beszélt szakértővel, sürgősen és mindenképpen érdemes megtennie ezt ahhoz, hogy tisztán láthassa a helyzetet és a megoldási javaslatokat. A földrajzi diverzifikációra van egy találó mondás a pénzügyi szakmában: évi 50 millió forintos jövedelem alatt nem ajánlott, 100 milliós jövedelem felett kötelező, 50 és 100 millió között pedig habitus kérdése.

Közhely, de a jó döntést időben kell meghozni: amikor beüt a válság, hirtelen kell sok tartozást kifizetni és ilyenkor a hitelezők is gyorsabban cselekednek, de ilyenkor már késő lépni, ráadásul ebben a helyzetben jellemzően csak az illegális megoldások kerülnek elő. Könnyen fedezetelvonó ügyletnek minősíthetik a vagyonvédelmi intézkedésünket, ha erre azt követően került sor, hogy a fizetési kötelezettség beálltáról tudomást szerzett a kötelezett (vagy tudnia kellett volna róla).

Az előrelátó befektető legfontosabb lépései

Ahogy egykor a brit kereskedelmi flotta több hajón osztotta el a rakományt, hogy vihar esetén nagyobb eséllyel érkezzen célba az áru többsége, manapság pedig a nagyvállalatok topmenedzsmentje is különböző repülőgépekkel utazik egy külföldi tárgyalásra, úgy az is növeli a vagyon biztonságát, ha eltérő célokra, és több helyszínen fektetik azt be. Azt, hogy miben és hol érdemes a vagyont tartani, a befektetői igény dönti el. Ezen felül kiemelten fontos, hogy azokhoz szükség esetén hozzá is lehessen férni, és ennek adózása a lehető legelőnyösebb legyen. A diverzifikálás alapja, hogy az adott ország független és gazdaságilag stabil legyen, és a jogbiztonság is fennálljon. Ahogy a kínai, az orosz, az ukrán és a dél-afrikai vállalkozóknak biztonságot jelent az, ha Európában helyezik el a vagyonuk egy részét, a magyar üzletembereknek is javasolt külföldi országokban (is) vagyont tartani. A legbiztonságosabb országok a magyaroknak ma Új-Zéland, Kanada, Szingapúr és Liechtenstein – folytatta dr. Magyar Csaba. 

További fontos szempont a jogi háttér megléte is, illetve az ottani vagyonvédelem szintje: végrehajtanak-e külföldi bírósági ítéleteket, van-e lehetőség határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásra, de fontos kérdés az is, hogy mennyire nyilvánosak a befektetőkre vonatkozó információk. Természetesen a politikai berendezkedés is sokat számít: eltérő a befektetés kockázata egy monarchia, egy diktatúra és egy demokrácia esetén. Továbbá manapság nagyon sokat számít a geopolitikai helyzet, valamint az üzleti kultúra szintje – tette hozzá a szakértő.

A befektetés mindig rizikóval jár

Annak, aki vagyonnal rendelkezik, számolnia kell a kockázatokkal. Ezek akkor a legnagyobbak, ha egy üzletember magyar adózó, magyar vállalattal rendelkezik, a cége is itt adózik, a befektetései és az ingatlanjai is itt vannak. Ezzel 100 százalékos a kitettsége az összes, hazánk gazdaságát érintő külső vagy belső változással kapcsolatban. Ha bármilyen formában begyűrűzik a válság Magyarországra, az roppant kellemetlen következményeket hozhat azoknak, akik kizárólag itt tartják a vagyonukat. Nem hiába tartja magát a mondás, hogy ne tartsd egy kosárban az összes tojásod. Pénzügyi szempontból sokkal okosabb döntés, ha a befektetők több országban helyezik el a vagyonukat.

A lehetséges instrumentumok: melyek a legjobb struktúrák?

A szakértő felhívta a figyelmet: vagyonvédelmi indokból egy külföldi holding társaság alapítása a fapados megoldások közé tartozik. Ha mégis belevágunk, érdemes a bizalmi vagyonkezelést (trust-ot), vagy a magánalapítványokat választani, de megfontolandó az egyre divatosabb magántőkealap is. Az utóbbi három esetén a vagyon tulajdonosává a vagyonkezelő válik, míg az első, a céges konstrukció a legsebezhetőbb egy esetleges tartozás, vagy végrehajtás esetén.

Földrajzi diverzifikáció = offshore?

Külföldi struktúrák esetében könnyen felmerülhet az offshore-csapda, vagyis a kiválasztott struktúra nem lesz összhangban az adózási szabályokkal. A hazai szabályok 2017 januárja óta megengedőbbek lettek: magánszemélyként szinte már csak arra kell odafigyelni, hogy a struktúra helyszíneként kiválasztott országnak legyen kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországgal vagy legalább a társasági adó mértéke általános mértéke elérje a 9%-ot.

Természetesen az adózási szempontból ideális megoldás kialakítása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vagyonátadás, a vagyonkezelés, valamint a vagyonkiadás során is legyen lehetőség nemzetközi adótervezésre. Alapelvi szinten itt arra kell odafigyelni, hogy az ügyleteknek ne legyen a fő célja az adóelőny elérése.

Mindig legyen B-terv!

A magyar üzleti kultúra még fejlődésre szorul azon a téren, hogy a vállalkozók B-tervvel készüljenek fel a válságra. Ebben a pénzügyi tanácsadók is hibásak, mert a többségük nem tájékozódik megfelelően, a hiányzó tudás pedig komoly veszteségeket okozhat a diverzifikálni szándékozó ügyfeleknek. Éppen ezért nem szabad megvárni a bajt, időben érdemes kiépíteni a másik, vagy akár a többi bástyát is – mondja dr. Magyar Csaba.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a vállalkozók nagy része továbbra sem tartalékol. Jellemző, hogy az egyik ingatlant veszik a másik után, banki finanszírozással. Mivel az építési projektekre most még 5 százalék az áfa, ezért abba fektetnek szinte minden vagyont. Nem számolnak azonban azzal, hogy az adózás utáni profit egy meghatározott részét, akár a felező szabállyal kalkulálva befektetnék, a fennmaradót pedig egy vagyonkezelő vagy holding társaságba juttatnák el. Ehhez, ha szükséges, a jövőben hozzá lehetne nyúlni, és egy esetleges válság során a megkezdett ingatlanprojektek is finanszírozhatók innen. Bár ez a megoldás evidensnek tűnik, a gyakorlatban mégsem ez történik: hiába logikus, nem szokták meglépni. Pedig a befektetőknek akkor kell bebiztosítaniuk magukat, amikor ugyan jól fut a szekér, de már gazdasági szakemberek a válság lehetőségét emlegetik. Ennél a pontnál kell ritmusra lépni, és külföldi megoldásban (is) gondolkodni.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Crystal Group BrandChannel

Vagyonkezelő alapítványok: Bűvésztrükk vagy családi mentőöv?

A „felső tízezer” összekacsintós pénzügyi megoldása juthatott sokak eszébe az újonnan létrehozható vagyonkezelő (családi) alapítványok hallatán, pedig jobb esetben az egész ország profitálhat belőle – véli a HVG BrandLabnek nyilatkozó szakértő. Szerencsére létezik egy másik, az átlagemberek számára is rendkívül hasznos vagyonvédelmi forma, amivel új pénzügyi kultúra alakulhat ki.

Crystal Group BrandChannel

Szigorodó adórendszerek: mit tegyen a befektető?

Nem könnyű a befektetőknek, mert sorra szigorodnak az adórendszerek Európában: korábban többek között Gibraltár, Írország és az Egyesült Királyság nyújtotta a legjobb feltételeket, de a szabályok egyre szigorodnak.