A kék szem valójában nem kék, hanem barna

Az ember naivan azt gondolná, hogy a dolgok színe egy aránylag egyszerűen és egzakt módon meghatározható jellemző: csak rájuk kell nézni. De ahogy az már a Nap vagy a tükör színe kapcsán is kiderült, ez egyáltalán nem így van. Most pedig még mélyebbre ereszkedünk a nyúl üregében, és elmagyarázzuk, hogy a kék szemű emberek szeme sem kék,

A szemünk színét, ahogy a hajunkét, vagy a bőrünkét is, a pigmentsejtek által termelt festékanyag, a melanin adja. Ez az anyag az íriszben, avagy szivárványhártyában van jelen, ez a szemünk színes része. A közepén van a fekete pupilla, körülötte meg a szemfehérje. Az írisz három rétegű, és bármelyikben előfordulhat festékanyag. Csakhogy:

Ezzel a barna szemek különféle árnyalatait le is tudtuk, de mitől kék a kék szem, ha nem a kék festékanyagtól? A válasz az, hogy pont ugyanattól, amitől az ég kék. 

Égszínkék

A dolgokat olyan színűnek látjuk, amilyen hullámhosszú fény verődik róla a szemünkbe. A légkörben az alacsony hullámhosszú fény szétszóródik (ezt Rayleigh-szórásnak hívják), ez jut a szemünkbe, a látható fény alacsony hullámhosszú sávját pedig a gyakorlatban úgy nevezzük, kék.

Azoknál az embereknél, ahol az írisz középső rétegében, a sztrómában nincsen melanin, ugyanennek a jelenségnek a kolloid környezetben előforduló verziója lép életbe, a Tyndall-effekt. A fényszóródás miatt tehát a színtelen íriszréteget kéknek látjuk, ahogyan a színtelen égboltot is. (Ezzel kap váratlan tudományos megerősítést az a szép kifejezés, hogy égszínkék.)

Ha a Tyndall-effekt ugyan létrejön, de azért akad ott egy kevés világosbarna melanin is, a keveredésből zöld szemet kapunk eredményül. Mindez azért különösen érdekes, mert a sztróma mögötti, leghátsó íriszréteg, az úgynevezett pigment epithelium gyakorlatilag minden embernél tartalmaz barna melanint, csak a kék szeműeknél a fényszóródás jelensége ezt eltakarja. Tehát az ő szemük is barna, csak kéknek látszik.

Mindebből logikusan következik, hogy a kék szemű embereknél a kék árnyalata az aktuális fényviszonyoktól függően változik, hiszen minél több a fény, annál erősebb a szóródás, és mélyebb a kék szín is. Valamint az is, hogy a közismert magyar nótának tudományosan akkurátusan így kéne szólnia:

Az a szép, az a szép / Akinek a szemében a szivárványhártya sztróma rétege nem tartalmaz melanint, és ez alkalmat ad a Tyndall-effektus fényszóródásának kialakulására.”

Mindez megmagyarázza azt is, hogy miért születik sok csecsemő kék szemmel, és barnul be később: a melanin termelése náluk nem az anyaméhben, hanem csak csak a születés után, életük első pár hónapjában indul be.

A kék szem egyébként egy kb. 6-10 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett génmutáció eredménye, azelőtt minden ember barna szemű volt. Mármint tényleg, ránézésre is, nem úgy mint most, amikor szintén barna szemű mindenki, csak vannak, akiknél ez kéknek vagy zöldnek tűnik.