szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Volt idő, amikor a mai ár tizedéért, volt, amikor a századáért megvehette volna az állam Munkácsy Mihály festményét, most mégis Pákh Imre „utolsó ajánlatánál” is többet fizetett ki a képért az Orbán-kormány.

Ez a legmagasabb összeg, amit magyar festő képéért valaha kifizettek; több mint amennyiért a magyar árverési toplista első 18 alkotása elkelt; 2017-ben a nyugati világban elárverezett négyszázezer tételnek csak két és fél ezred százaléka haladta meg ezt az árat – ezekkel a példákkal igyekeznek megvilágítani szakértőink annak a 3 milliárdos összegnek a nagyságát, amennyiért a kormány megvásárolta Pákh Imrétől Munkácsy Mihály Golgota című monumentális festményét.

Ám nehéz a racionalitás és az árverési logika alapján meghatározni egy olyan mű értékét, amelynek csak egy vásárlója lehet, a magyar állam. Hiába érné a nyílt műkereskedelemben a kép a mostani vételárnak a harmadát–ötödét, hiába, hogy Munkácsy művészete ma avíttasnak hat, ráadásul életművének korántsem a csúcsdarabja a Golgota, ha Pákh elvitte volna, mégis jelentős kulturális veszteség érte volna az országot. Még nagyobb lett volna a presztízsveszteség a kormány számára, amely így alulmaradt volna a Pákh Imre ellen indított harcban.

A képről szóló vitában a kormány külön törvényt hozott, a „lex Golgota” szerint az állam nem fizethet többet egy műalkotásért, mint amennyit az illetékes múzeum által felkért szakértők javasolnak. 2015-ben ennek értelmében 5,7 millió dollárért (akkori árfolyamon 1,5 milliárd forintért) sikerült megvásárolni a Golgota párdarabját. Hatmillió dollárt ajánlott a Magyar Nemzeti Bank Pákhnak is, de ő 9 milliónál kevesebbért nem volt hajlandó eladni.

Pákh belengette, ha nem sikerül nyélbe ütni az üzletet, külföldön adja el a Golgotát, az állam – attól tartva, hogy Pákh elviszi a festményt – 2015-ben védetté nyilvánította a képet, noha tudta, hogy az nem tartozik a védési törvény hatálya alá. Lázár János is elismerte, hogy ez „nem a legsportszerűbb módon” történt. Pákh ezután csak engedéllyel vihette volna ki az országból a Golgotát. Mást nem tehetett, mint hogy letakarta a Déri Múzeumban álló festményt.

Ám az állam jogsértő lépése őt erősítette, hiszen a fideszes önkény áldozatának szerepében tetszeleghetett, a sajtó pedig „államosításról”, „lopásról” beszélt.

A Miniszterelnökség azonban elszámította magát, Pákh nem ijedt meg az erő nyelvén tárgyaló kormánytól. A Kúria pedig két év múlva megsemmisítette a döntést, és a megismételt eljárásban Pákh győzedelmeskedett.

Bár a hivatal újra kezdeményezte a védelmet, forrásaink szerint ez után a kormány már a megegyezésre törekedett. Pákh annyira nyeregben érezhette magát, hogy még tovább srófolta az árat, 9 millió dollár helyett 10,5 millióért adott túl rajta.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már tavaly nyáron megerősítette, hogy az állam megveszi a képet 3 milliárd forintért; az üzlet valószínűleg azért most köttetett meg, mert az év végi pénzbőségre vártak.

Munkácsy Krisztus-trilógiájának, köztük a Golgotának a történetéről hosszabb cikket olvashatnak az eheti HVG-ben.