Az amerikai világrend nem ért véget

Az Egyesült Államok továbbra is sikeres szuperhatalom, az amerikai világrend nem ért véget – mindez az egyik legfőbb állítása Hal Brands, Amerikai nagystratégiája a Trump-korszakban című kiadványnak, amit a Pallas Athéné Könyvkiadó jelentette meg. Csizmadia Norbert a könyv bemutatóján arról beszélt, hogy rengeteg kérdés merül fel a kiadványban kezdve attól, hogy mi is pontosan az amerikai külpolitika stratégiája a mostani korszakban egésze addig, hogy milyen szerepet tölt be az ország a globális világrendben.

Trump megválasztása arra utal, hogy

miszerint az USA feladata a világban más országok ügyeibe való beavatkozás, többoldalú egyezmények tető alá hozása, a demokrácia és a szabadság értékeinek hirdetése és szabadkereskedelmi megállapodások megkötése – mondta a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Trump Amerika pártján áll

Szapáry György, volt washingtoni nagykövet arról beszélt, hogy az USA nem akart nagyhatalommá válni, hanem fokozatosan vált azzá. Van egy olyan állandó stratégiai iránya Amerikának, ami nem változott eddig, az pedig a biztonság fenntartása. Az ország mindig visszavágott, amikor megtámadták – tette hozzá. Amerika akkor is lépni szokott, amikor az érdekeit veszélyben látja a világban.

hívta fel a figyelmet a diplomata. Trump meg akarja védeni a saját kereskedelmi érdekeit, valamint gyengíteni is akarja Kínát a mostani kereskedelmi háborúban.

Semmiképpen sem akar az USA bezárkózni a mostani elnöki ciklusban, mivel az ország alapvető érdeke a szabadkereskedelem világszintű biztosítása – mondta Szapáry. Látják, hogy az ő relatív súlyuk csökkenni fog, és épen ezért akar Kínával és Oroszországgal egy új megállapodást kötni Trump – hangsúlyozta a diplomata. Egyértelműen az amerikai érdekeket képviseli az elnök. Globális nagyhatalomként meg fog maradni az Egyesült Államok, de a figyelmét arra fogja összpontosítani, hogy hol fenyegetnek a legfőbb kihívások. Egy innovációs verseny folyik a világban és ez a küzdelem döntheti el az erőviszonyokat az USA, Kína és Oroszország között – tette hozzá.

Egyensúlyozó reálpolitika

Az amerikai nagystratégia a 20. században magába foglalta a multilaterális szervezetek erősítését, ilyen volt korábban a Népszövetség, majd pedig az ENSZ – minderről már Magyarics Tamás beszélt. Az egyetemi tanár kijelentette, hogy a biztonsági multilaterális intézmények mellett kereskedelmi és pénzügyi nemzetközi szervezeteket is létrehoztak. Egy egész világot behálózó katonai szövetséget hozott létre mára az USA, mindez pedig az ország biztonságát szolgálja – tette hozzá.

mondta Magyarics. Egy egyensúlyozó reálpolitikai gondolkodás lehet sikeres, tehát súlypontokra kell koncentrálnia az országnak – tette hozzá. A különféle adminisztrációk mindig egyensúlyozásra törekedtek a nemzetközi térben.

Az Egyesült Államok tudatosan épít ki egy védelmi vonalat Kína körül – hívta fel a figyelmet Magyarics. Mindez érdeke a távol-keleti országoknak is, akik Kína ellenében inkább az USA-val szövetkeznek – tette hozzá. Az EU-USA együttműködés a brexit miatt gyengülhet – jósolta a szakember, és továbbra is nagy problémának nevezte, hogy az EU egy katonai törpe, és ez egy komoly hátrány a 21. században.

Multipolarizáódó világban élünk

Az Egyesült Államok hosszú ideje megteheti, hogy világszinten meghatározza az erőforrásait, és ez egy teljesen kivételes állapot a Földön – mondta Baranyi Tamás. Mindennek persze hátránya is van, de mostanra egyértelműen kiderült, hogy az uralkodó liberális nemzetközi rend pont Kínának segített a legtöbbet a felemelkedés során – hangsúlyozta az Antall József Tudásközpont szakértője.

A szakember szerint

Ahhoz, hogy az USA továbbra is az elsőszámú haszonélvezője legyen a világkereskedelemnek arrafelé mutat, hogy biztosan nem lesz teljesen bezárkózó az ország.

Baranyi Tamás úgy látja, egy multipolarizálódó világban élünk, regionális nagyhatalmak alakulhatnak ki a következő évtizedekben. Egy olyan nemzetközi rendszerre kell számítani, amiben egyre nagyobb szava lesz azoknak az országoknak, akik most emelkedtek fel. Így pedig az USA-nak majd mérlegelnie kell, hogy milyen területek kiemelten fontosak számára, és melyek kevésbé.