Virág Barnabás általános tapasztalatnak nevezte, hogy 2022. után az ukrajnai háború, az energiaválság, és a globális inflációs hullám kezelésében a stabilitás megőrzésének kulcsa a jegybankok megfelelően időzített és kellően határozott lépése volt. Nemzetközi összehasonlításban a Magyar Nemzeti Bank az egyik elsőként lépett, és ezzel megfelelő alapot teremtett az infláció sikeres csökkentésének 2023-ban - jegyezte meg.

Hozzátette, hogy a washingtoni tárgyalásai során nem csak a magyar inflációcsökkentési program volt téma, de a folyó fizetési mérleg gyors javulása is, amely tavaly már többletet mutatott.

Virág Barnabás megemlítette a devizatartalék nagyságát, amely az elmúlt egy évben jelentős mértékben, mintegy harmadával nőtt, 46 milliárd eurót meghaladó összegre. Megállapította, hogy a jelenlegi világgazdasági környezetben a jegybankok egyre nagyobb mértékben aranyban képzik az országok tartalékait, a Magyar Nemzeti Bank pedig az egyik első volt, amikor 2018-ban megkezdte a magyar aranytartalék feltöltését. Ez az elmúlt hat év alatt harmincszorosára nőtt, eléri a 94,5 tonnát - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a stabilitás fenntartásához az eredmények megőrzésére is szükség van, így a jegybanknak a kormányzattal összefogva továbbra is aktívan kell küzdenie az infláció ellen, és "nyugodt, kiszámítható, türelmes, óvatos" gazdaságpolitikát kell vinni.

Megjegyezte, a washingtoni tanácskozások egyik kulcskérdése volt a versenyképesség, ennek elemeként az, hogy a gazdaságok milyen gyorsan lesznek képesek átállni a 21. századot meghatározó technológiákra, amelyeket a digitalizáción és a zöld energiaforrásokon alapulnak.