Az energiahatékonyság sokkal fontosabb a XXI. században, mint egykor. A digitális eszközök körbevesznek bennünket, ezáltal egyre több és több energiát felhasználva. (x)

Földünknek azonban akárcsak a környezetszennyezés, a túlzott energiafogyasztás sem barátja, így érdemes megfontolni, hogy tudunk-e energiatakarékosan élni, s ha igen, mi módon kezdjünk hozzá.

Mit értünk energiahatékonyság alatt?

Minden, ami elektromossággal működik, energiát használ fel. A lámpa, a kenyérpirító vagy a számítógép működése mind elektromosságot, azaz energiát igényel. Akkor beszélünk energiahatékonyságról, ha egy cél eléréséhez kevesebb energiát használunk fel, vagy ha egy bizonyos energiaforrásból több energiát nyerünk ki ugyanannyi befektetéssel. Például: ha egy termet hosszúkás izzólámpák világítanak meg, és mi csupán pár percre hagyjuk el, meggondolandó, hogy érdemes-e lekapcsolni arra a kevés időre, ugyanis egy ilyen lámpasor esetében feltételezhető, hogy kevesebb energiát fogyasztunk, ha úgy hagyjuk a lámpákat, mintha le-, majd felkapcsolnánk őket.

energia

Az energiahatékonyság azonban nemcsak a használatkor, hanem a tervezéskor is megmutatkozik, hiszen ma már számos eszköz kapható energiatakarékos verzióban is. Amennyiben ezeket részesítjük előnyben, tökéletes módját választjuk az energiahatékonyságnak.

Energiahatékonyság a digitális korban

A digitalizáció az a folyamat, melynek során a különböző elektronikai berendezések nemcsak elvégzik a feladatukat, hanem nagy mennyiségű adatot kezelnek és tárolnak, illetve képesek arra, hogy kapcsolatot teremtsenek az ember és a gépek között. Bár bonyolultnak tűnhet, ha körülnézünk otthonunkban, jó pár ilyen berendezést felismerhetünk: az okosotthonok és a modern autók mind kommunikálnak velünk, miáltal időt, energiát és pénzt is megtakaríthatunk.

A nagyvállalatok és termelők számára elérhető az a technológia, mely által energiahatékonyak lehetnek, és ma már az okosotthonoknak köszönhetően számunkra is mindennapossá válhat ez az életforma. Mivel a digitalizáció folyamatosan fejlődik, egyre több és több lehetőségünk lesz arra, hogy energiatakarékosan éljünk, melyben a gépek lesznek segítségünkre. Az újabb eszközök által maximálisan kihasználhatjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket, és közben energiatakarékosan használhatjuk őket.

Titkuk abban rejlik, hogy az adatokat összegyűjtik, majd elemzik, s ezután változtatnak a fizikai környezeten. Egy okosotthonban például beállíthatjuk, hogy egy bizonyos hőfok alá ne menjen a hőmérséklet, így energiatakarékoksabb, mintha a napközben kihűlt lakást melegítené fel a rendszer. Olyan egyenletes hőt tart, ami nem túl meleg, de nem is túl hideg, ezáltal kevesebb energiát fogyaszt, amikor felmelegíti az otthonunkat az érkezésünkre.

A gépek és az ember közös munkájában nem hanyagolható el, hogy végeredményben mindent mi irányítunk. Ha autóval megyünk valahová, a telefonunk applikációja jelezheti, hogy melyik út a gyorsabb vagy az energiatakarékosabb, de nekünk kell eldönteni, hogy melyiket választjuk. Hasonló a helyzet egy automatizált légkondicionáló esetében is: hiába tekinti optimálisnak a hőmérsékletet a gép, ha mi túlságosan hideget érzünk, egy időre ki is kapcsolhatjuk, ezáltal energiahatékonyságot elérve.
Az eszközök működésük során érzékelőikkel gyűjtik be az adatokat, amiket elemeznek, és különböző algoritmusok vagy éppen mesterséges intelligencia segítségével változtatnak a környezeten, vagy éppen kérik engedélyünket a változtatáshoz.

Az energiatermelést mi magunk is segítjük azáltal, hogy napelemmel, hőszivattyúval vagy szélturbinával nyerjük ki a szükséges energiát. A felesleget beszolgáltathatjuk a közösbe, és ha nekünk van szükségünk többletre, kivehetjük azt, amit túltermeltünk. Bár sokan hibáztatják a digitalizációt, s tartják úgy, hogy a környezetünk emiatt szenved károkat, valójában pont a digitalizáció az, amivel megmenthetjük a Földet.
A digitalizáció lehetőséget ad arra, hogy ,,okosépületeket” létesítsünk, amik energiahatékony rendszereket használnak. A megújuló energiaforrások segítségével sokkal hatékonyabban használhatjuk fel a rendelkezésre álló energiát, így hosszabb távon a környezetünk és a pénztárcánk is megérzi a váltást.

Partner tartalom (x)

 


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?