A kézirat neve „MS. Selden Supra 30", az Apostolok Cselekedeteinek másolata, amely az Újszövetség ötödik könyve. Ez a kis bibliai kézirat körülbelül huszonhárom centiméter magas és tizenöt centiméter széles. A feliratozás és a firkálás szabad szemmel egészen mostanáig, az új technika alkalmazásáig gyakorlatilag láthatatlan volt.
A kutatók úgy vélik, hogy a jelölések egy magas státuszú és magasan képzett nő munkáját jelzik, mivel abban az időszakban készítették azokat, amikor csak az elit tagjai tudtak írni és olvasni.
A nemesasszonyok és az apácák – különösen a középkorban – gyakran tudtak írni, és hozzáférhettek könyvekhez és kéziratokhoz.
A jelölésekben az óangol Eadburg női név ismétlődik, amelyet a tudósok a nő neveként értelmeztek.
Jelenleg öt olyan esetet azonosítottunk, amikor Eadburg nevét a kézirat öt különböző oldalán teljes egészében felírták
– mondta Jessica Hodgkinson, a Leicesteri Egyetem történelem doktorandusza a ZME Science online tudományos portálnak, aki a felfedezést tette. – Ezen és más oldalak margóján a név más rövidített alakjait találtuk.
Hodgkinson a Bodleian Library kéziratának tanulmányozása közben találkozott az Eadburg névvel. A dokumentumot ezután a Bodleian's Analyzing and Recording Cultural Heritage in Oxford (ARCHiOx) projektje által kifejlesztett képalkotó technológiával tanulmányozták a Factum Foundation nevű civil szervezettel együtt, amely a régi műalkotások megőrzésére törekszik digitális technológia segítségével.
A fotometrikus felvételnek nevezett módszer lehetővé teszi a kézirat különböző megvilágítási körülmények közötti vizsgálatát, hogy a felületéről 3D-s modellt készítsenek.
A szakemberek szerint ez az első alkalom, hogy ilyen módszert alkalmaztak egy kézirat megjegyzéseinek szkennelésére.
És bár azt nem lehet biztosan megállapítani, hogy maga Eadburg írta-e a titkos írásokat, Hodgkinson szerint ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A kézirat hátuljához közeli oldalon egy kézírásos női ima is található, ami arra utal, hogy a könyvet egy nő vagy nők csoportja használta.
A kutatók szerint kilenc Eadburg nevű nő élt az Egyesült Királyságban a 7. és a 10. század között.
Az egyikük kenti apátnőként szolgált, ami összhangban van a könyv történelmi feltételezett helyével.
A tudósok most folytatják a feliratok további tanulmányozását, és azt remélik, hogy megértik annak jelentőségét, hogy hol helyezték el őket a kéziratban, és hogyan kapcsolódnak a fő szöveghez. Ez további információkkal szolgálhat a jelentésükről és arról, hogy ki írhatta őket.