Örökösödési illeték 2022: mutatjuk mennyi az örökösödési illeték, kinek kell fizetni!

Cikkünkben eláruljuk, mennyi az örökösödési illeték 2022 évében, hány százalék az örökösödési illeték, milyen esetekben jár örökösödési illeték kedvezmény és mikor mentesül valaki az örökösödési illeték fizetési kötelezettség alól. Az örökösödési illeték nem egyenesági rokon esetében hány százalék, mennyi az örökösödési illeték testvér után, továbbá mennyi az örökösödési illeték 20 millió forint felett? Járjunk utána!

Az örökösödési illetéktörvény hatálya

Magyarországon az illetéktörvény (ITV) foglalja össze, hogy milyen vagyonátruházási esetekben, mennyi illetéket vagyunk kötelezettek befizetni (beleértve a visszterhes vagyonátruházást és egyéb helyzeteket, amikor illetékfizetési kötelezettség születik). Arról, hogy a hatályos illetéktörvény 2022 évében milyen illetékkötelezettségeket állapít meg, mikor jár kedvezmény és mentesség (különösen ingatlanvásárlás esetében), korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Az örökösödési illeték mértéke bizony nem kevés – ám a közeli hozzátartozók mentesülnek az örökösödési illeték befizetési kötelezettségei alól – hogy kire, hogyan vonatkoznak a szabályok, arra a későbbiekben kitérünk.

Térjünk vissza az öröklés esetére, ugyanis a hagyatékból származó vagyontárgyak megszerzése ugyanúgy vagyonszerzésnek számít, mintha például lakást vásárolnánk – a szabályokat az 1990. évi XCIII. törvény összegzi. Az örökösödési illeték 2022 törvény minden esetben kiterjed a belföldön lévő hagyatékra és minden magyar és Magyarországon élő nem magyar állampolgár (vagy belföldi székhelyű jogi személy) által örökölt, külföldi ingóhagyatékra.

Az örökösödési illeték – vagy az annak megfelelő adó - a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra is kiterjed, ha a hagyaték helye szerinti államban nem kell ilyen járulékot fizetni (ha az örökösödési illeték megfizetése külföldön már megtörtént, azt itthon tudni kell bizonyítani). Olyan, az ingatlannyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jogokra viszont nem terjed ki az örökösödési illeték 2022 évi fizetési kötelezettség, ami az öröklés tényében, mint tulajdonos személyében történő változásra tekintet nélkül marad fenn, sőt, a jog nem terjed ki külföldi ingóhagyatékra sem.

A hagyaték bejelentése, hagyatéki eljárás

Amikor elhunyt rokonaink után hátramaradnak földi javaik, hagyaték képződik belőlük. Ezt a hagyatékot az örökösöknek a hagyatéki eljárás hivatalos keretei közt közjegyző vagy bíróság adja át. Az eseményt jelentik a NAV-nak a hagyatékátadó végzés (illetve esetlegesen a hagyatéki/tulajdonjogi perről történt végzés) kiállítását követő 15 napon belül, minden egyéb hagyatéki dokumentumot csatolva. Az örökösödési illetéket az adóigazgatóság szabja ki a számításba vett ingó és ingatlan hagyatékok után.

A hagyatéki eljárás elindítása az örökös kötelezettsége: az örökhagyó elhalálozását követő 90 napon belül kell megtörténnie, amennyiben 300.000 Ft-ot meghaladó forgalmi értékű vagyontárgy található a hagyatékban. Az örökösödési illeték kifizetéséről (és az illetékmentes hagyatékról) a NAV feljegyzéseket készít. Mulasztás esetén a NAV határozatot küld a fizetési meghagyásról: a határozat kézbesítését követő 30. naptól örökösödési illetékfizetési kötelezettség terheli az örököst. A határozat kiküldését követően is beadható örökösödési illetékkedvezményre vagy mentességre irányuló kérelem.

Mennyi az örökösödési illeték 2022 évében?

Az örökösödési illeték tárgya tehát maga az örökség (és az örökségre vonatkozó vagyoni értékű jog), emellett örökösödési illeték fizetési kötelezettség vonatkozik a hagyományra, a meghagyás alapján történő vagyonszerzésre, a kötelesrész szerzésére és a halál esetére szóló ajándékozásra is. Arra a kérdésre, hogy mennyi örökösödési illeték vonatkozik egy adott örökségre, nehéz számokban válaszolni, hiszen egyedi értékben kell megfizetnünk azt, az örökség értéke után – az örökösödési illeték egy százalékban kifejezett teher.

Hány százalék az örökösödési illeték 2022 évében?

Az örökösödési illeték mértéke ingóhagyaték esetében 18%, amit az ingóság(ok) felbecsült értéke után számítanak ki – ide tartoznak tipikusan a hagyatéki bútorok, ékszerek, családi műtárgyak. Kivétel: gépjármű és pótkocsi öröklése, illetve azok vagyoni értékű jogának megöröklése – ilyenkor az örökösödési illeték a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese. Használati jog, haszonélvezeti jog vagy üzemben tartói jog esetén az 1990. évi XCIII. törvény 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Külön említést tesz az örökösödési illeték törvény 2022 során is az ingatlanhagyatékról. Az örökösödési illeték ingatlan esetében szintén 18%, ám ez a nem lakáscélú ingatlanokra vonatkozik (ilyen például egy garázs vagy raktár). Lakástulajdon vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az örökösödési illeték csökkentett értéke 9%, termőföld öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban az őstermelők családi gazdasága tagjaként bejegyzett magánszemély, akkor az illeték egynegyedét kell megfizetni.

Az örökösödési illeték nem egyenesági rokon esetében hány százalék?

Ha nem egyenesági rokontól és egyéb közeli hozzátartozótól öröklünk (hogy kitől örökölhetünk kedvezménnyel, illetékmentesen, a lentiekben felsoroljuk), akkor az előző bekezdésben leírt örökösödési illetékeket kell befizetnünk. Ha távoli, nem egyeneságbeli rokontól, baráttól örököltünk és egyik illetékmentességi eset sem érvényesül ránk nézve, mindenképpen készüljünk az alapesetben 18%-os, lakástulajdonnál pedig a 9%-os örökösödési illeték befizetésére.

Örökösödési illeték testvér után – kell fizetni?

Már nem csak az egyenesági rokonok esetében jár mentesség az örökösödési illeték alól, hanem az olyan közeli oldalági rokonok esetében is, mint a testvérek – mentes az örökösödési illeték alól az örökhagyó testvére, legyen szó vértestvérről vagy örökbefogadott testvérről.

Örökösödési illeték 20 millió felett

Az illetéktörvényben meghatározott szabályok szerint 20 millió forintos hagyatéki értékhatárig mentes az örökösödési illeték fizetési kötelezettség alól az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője is. Az illetékmentesség alkalmazásakor az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után elsősorban a megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20.000.000 Ft-ot nem éri el, ebből az összegből a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig (az általánosan megállapított öröklési illeték alá eső vagyontárgyak) mentesülnek az illeték alól.

Mennyi az örökösödési illeték vagyoni értékű jognál?

Nem csak vagyontárgyakat, hanem vagyoni értékű jogokat is örökölhetünk, amelyekre szintén vonatkozik az örökösödési illeték fizetési kötelezettség – tipikusan ide soroljuk a haszonélvezeti jogot és a használati jogot. Az örökösödési illeték törvény megállapítja, hogy a haszonélvezet vagy használat jogával (vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett) terhelten átszálló vagyontárgy esetében a tulajdonszerzőt terhelő örökösödési illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet/használat értéke közötti különbözet.

Örökösödési illeték kisvállalkozói vagyonnál, vagyoni betétnél

Az örökösödési illeték tekintetében fontos kitérnünk a kisvállalkozói vagyonra – egyéni kisvállalkozói vagyon és kisvállalkozói vagyoni betét esetében is. A kisvállalkozói vagyon öröklése esetén 25%-kal, de maximum 2,5 millió forinttal csökkentett örökösödési illetéket kell befizetni, ha az örökös 30 napon belül nyilatkozatot tesz arról, hogy egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd, vagy a megszerzett vagyont egyéni cége, többségi tulajdonban álló gazdasági társasága számára, mint nem pénzbeli hozzájárulást átadja.

További feltétel, hogy a vállalkozói tevékenységet minimum 3 éven át fenn kell tartania, az örökölt vagyont ez idő alatt nem idegenítheti el, sőt, a gazdasági társaságban lévő tulajdoni hányad sem csökkenthető. Ha az örökös megszegi a vállalkozói vagyonra vonatkozó kikötéseket, akkor az örökösödési illeték csökkentés összegének a dupláját bírság gyanánt vissza kell fizetnie.

Kisvállalkozói vagyoni betét öröklése esetén ugyanilyen öröklési illetékkedvezményre jogosult az örökös, ha a vagyonszerző által önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, vagy több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének az 50%-át. A kisvállalkozást ebben az esetben is fenn kell tartani 3 évig, a vagyoni betét aránya szintén nem csökkenthető, különben bírságot kell fizetni.

Az örökösödési illeték megosztása, átengedése, lemondása

Több örökös esetén nem csak az örökség kerül megosztásra az örökösök között, hanem az azzal járó teher, vagyis az örökösödési illeték is – ahány örökös van, annyi felé oszlik az örökösödési illeték, illetve a megörökölt adósság – tipikusan egy hagyatéki ingatlanon lévő jelzálogteher. Megöröklött tehernek számít továbbá a gondnoki és a végrehajtói tiszteletdíj is. Az olyan ingóhagyatékokra, mint a gépjármű és a pótkocsi, más szabályok vonatkoznak, mint az ingatlanra, egyéb ingóságra. A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészét csökkentik. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási illetéket, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.

Az örökösödési illeték kapcsán érdemes tudnunk, hogy az örökösödési illeték átengedhető. Bizonyos esetekben előfordul, hogy a megörökölt hagyaték inkább teher, mint előny – tipikusan akkor, ha rengeteg tartozással együtt kerül a birtokunkba, vagy ha egy távoli rokon után száll ránk egy 18%-os örökösödési illetékkel terhelt dolog, amit nem tudunk kifizetni. Ilyenkor az örökségről, hagyományról az örökös lemondhat, ebben az esetben nem kell illetéket fizetnie.

Ha az örökségről ellenérték fejében mondunk le (pl. a testvérek pénzre cserélik egymás közt az örökölt ház tulajdonjogát), az ellenérték alapul vételével fizetnek ajándékozási illetéket, visszteher fejében pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket. A hagyaték átengedésének is megvannak a szabályai az örökösödési illeték szempontjából: ha az örökös ingyenesen átenged egy örökséget egy másik örökösnek, akkor csak annak kell illetéket fizetni, akié ténylegesen lett az örökség.

Örökösödési illeték kedvezmények 2022

A korábbiakban felsorolt örökösödési illeték kedvezmények mellett (lakástulajdon örökösödési illeték, termőföld örökösödési illeték stb.) a következő illetékkedvezményekkel számolhatunk:

• Ha valaki muzeális tárgyat, képző-, ipari vagy népművészeti alkotást, ezekből álló gyűjteményt örököl, és ennek egy részét felajánlja az államnak, az önkormányzatnak, vagy egy felsőoktatási intézménynek, mentesül az ingóörökségre vonatkozó illetékfizetési kötelezettség alól.
• Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az örökösödési illeték 50%-a fizetendő; ha az örökös bejegyzett családi gazdálkodó, akkor csak 25%-a fizetendő. Az örökös, aki a hagyatékból a termőföldet ellenszolgáltatás fejében átengedni, mentesül az örökösödési illeték alól.
• Kiskorú örökös öröklése esetén a nagykorúvá válásától számított 2 éven keresztül késedelmipótlékmentesen fizetheti meg az örökösödési illetéket. A határidő lejárta előtti fizetés esetén annyiszor 10% (de maximum 70%) kedvezménnyel fizethető be, ahány évvel korábban teljesíti azt.

Örökösödési illetékmentesség

Az örökösödési illeték kedvezményességi és mentességi esetei nem változtak számottevően (az örökösödési illeték 2020 és 2021 évében is ugyanúgy működött, mint jelenleg), 2013 óta a következő esetekben állapít meg az illetéktörvény örökösödési illeték mentességet:

• az egyenes ági le- és felmenő rokonok (pl. szülő, gyerek, unoka – örökbefogadás esetén is);
• az örökhagyó testvérei (vér szerinti, fél- és örökbefogadott testvér egyaránt);
• házasságon kívül született vérszerinti gyermek (feltétele: apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés vagy jogerős bírói ítélet);
• az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke: 20 millió forintos összeghatárig – és mentesek az örökösödési illeték alól az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak (kivéve: gépjármű);
• az egy örökösre jutó ingóörökség 300.000 forintos értékhatárig illetékmentes, nem beleértve más illetékmentes örökségeket, gépjárművet, személyes vagyontárgyakat;
• a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
• a kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
• a tudományos, művészeti, közművelődési, oktatási vagy közjóléti célra juttatott örökség;
• olyan tulajdoni hányad vagy vagyoni értékű jog megöröklése, ami építésre alkalmas tulajdonra vonatkozik, amennyiben az örökös az örökösödési illeték kiszabásától számított 4 éven belül lakóházat épít, az épület / épületek pedig megfelelnek a beépítési szabályzatnak (jelezni kell a NAV-nál);
• visszaadott vagyontárgy esetén a vagyontárgy az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből származik, ha a visszaadás az öröklés időpontját megelőzi.

Mi történik fizetési késedelem, elmaradás esetén?

Amennyiben örökösödési illetékfizetési kötelezettségünk keletkezik, és erről a NAV határozatot küld, semmiképp sem szabad mindezt figyelmen kívül hagynunk. Ilyenkor, ha nem akarjuk vagy nem tudjuk befizetni az illetéket, jogunkban áll lemondani a hagyatékról vagy más örökösnek átengedni, aki képes a tartozást rendezni. Ha illetékkötelezettségünk van és nem fizetjük be azt a megadott határidőn belül, akkor a bíróság késedelmi pótlék, mulasztási bírság megfizetésére is kötelezheti az örököst!

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 1/365 része. Ez az összeg csak 5.000 Ft-ot meghaladó késedelmi pótlék esetén kerül felszámításra (kivétel: kiskorú örökös). Ha az örökös nem tett eleget a hagyatékbejelentési kötelezettségnek, vagy ha hiányosan teljesítette a kötelezettségeit, a bíróság mulasztási bírságot szabhat ki rá (magánszemélynél 200.000 Ft-ig, más adózónál 500.000 Ft-ig terjedő mértékben).

Nyújthatunk be kérelmet a megfizetett örökösödési illeték visszafizetésére és a meg nem fizetett örökösödési illeték hivatalból történő eltörlésére az Art. elévülési szabályai alapján. Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését ezen a határidőn túl is, de legkésőbb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet kérni.