Tetszett a cikk?

A válságos helyzetben sem változott a kormány hozzáállása a lakástámogatáshoz: szinte egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy szociális szempontokat is figyelembe vegyenek. Ez viszont azt jelenti, hogy várhatóan egyre több olyan háztartás lesz, akik nem fogják tudni lakhatási költségeiket fedezni, és akár a lakásuk elvesztése is fenyegetheti őket – állapítja meg a Habitat for Humanity lakhatási jelentése.

Két újabb fejezetet mutattak be a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási jelentéséből. A korábbi években nagyon sokan, nagyon sokszor leírták, hogy a lakáspolitika kedvezményezettje a középosztály volt akkor, amikor jól teljesített a gazdaság, a mostani elemzésben azt nézték meg, hogy mi változott, amikor beütött a válság.

Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa azt elemezte, hogy a kormány milyen lakáspolitikával reagált a változásokra. És arra jutott: ahogy eddig is a középosztályt és a gazdagabbakat támogatta a kormány, úgy

most is az a cél, hogy a középosztály lakhatási problémái ne súlyosbodjanak. Akkor is, ha ennek az az ára, hogy a rászorulókra célzott eszközök továbbra is hiányoznak.

Fazekas István

2023-ra a költségvetés 491 milliárd forintot tervezett be lakástámogatásokra. Ezeknek az egyike sem célzott rászorultsági alapon – az otthonfelújítási támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a melléjük felvehető hitelek kamattámogatása, a lakástakarékpénztári befizetések állami kiegészítése, a saját építésű lakás esetén járó adó-visszatérítési támogatás, és a gyermekes családok jelzáloghitel-tartozásának elengedése a legfontosabbak.

Az a felemás helyzet alakult ki, hogy költségvetés lakásokkal kapcsolatos kiadásai rekordszinten vannak, olyan magasan, ahol utoljára 2005-ben jártunk, de ha az összes támogatást összeszámoljuk, akkor is az jön ki, hogy a kiadások 93 százaléka lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatás. Vagyis akinek van pénze arra, hogy önerőt beletegyen egy lakásba, annak segít a kormány, akinek viszont nincs, azt magára hagyja.

Elvileg segíthetne ezen, hogy a rezsivédelmi alap bekerült már a 2022-es költségvetésbe, és ott lesz a 2023-asban is. Csakhogy a jelentés szerint egyáltalán nem ismert, hogy milyen módon költik el ezt a pénzt, idén 700, jövőre 670 milliárd forintot, és várhatóan elég sem lesz a rezsicsökkentés fenntartására. A rezsicsökkentés eltörlésekor pedig amikor el kellett dönteni, hogy kik maradhatnak kedvezményes kategóriában, akkor az árammal fűtő háztartások és a rosszul szigetelt házban élők, az egyedülálló kisnyugdíjasok is rossz helyzetbe kerültek.

Túry Gergely

Ennek a következménye pedig az, hogy amikor eléri az országot a válság, akkor a már alapból szegények helyzete még reménytelenebb lesz – vonja le a tanulságot a következő fejezetben Csepregi Dóra Fanni.

2021-ben például éves átlagban 13,4 százalékkal drágultak a lakások, míg a többi visegrádi országban csak 9,6 százalékkal. Ennek a drágulásnak vannak általános okai is, a legfontosabb ilyen az, hogy a befektetési céllal lakást vásárlók felverik az árakat, ráadásul nyilván ott vesznek ők ingatlant, ami már addig is jobb környék volt. A lakásvásárláshoz adott állami támogatás viszont itteni speciális ok.

Emiatt aztán országos átlagban történelmi csúcspontra, 18 százalékra nőtt a lakások túlértékeltsége – idézi az MNB 2021 végi becslését. Ez a mutató azt jelzi, hogy a lakások ára mennyivel nő jobban, mint a háztartások rendelkezésre álló jövedelme.

Ezért akinek nincs saját lakása, az vagy hitelt vesz fel, vagy lakást bérel, utóbbit természetesen a magánpiacon, mivel az állami, önkormányzati bérlakásállomány csekély. Mindkét lehetőség csak növeli a különbségeket.

Ami a hiteleket illeti: a 2008-as válság után szigorúbb hitelezési szabályokat vezettek be, ami azt biztosította, hogy ne dőljenek be tömegével a hitelek. Csakhogy mellékhatásaként, aki nem fér hozzá banki hitelhez, az felvesz személyi kölcsönt. Szintén egyre jellemzőbb – különösen a babaváró hitelek esetében – az, hogy személyi kölcsönből lakásvásárlást vagy felújítást fizetnek.

Ennek az eredménye az, hogy a 2021-ben lakáshitelt felvevők 60 százaléka és a banki személyi kölcsönt felvevők fele a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik. A többieknek marad a személyi kölcsön más pénzügyi vállalkozásoktól, ebben a legalacsonyabb jövedelmi ötöd felülreprezentált – idézik az MNB-t.

A piaci és a támogatott lakáshitelek kamata közötti olló kinyílása pedig a jegybanki alapkamat rohamos növekedésével még tovább növeli az egyenlőtlenségeket a támogatott hitelekhez hozzájutó, többnyire tehetősebb, többgyerekes családok és az onnan kiszorulók között.

Fazekas István

Nem jobb a helyzet akkor sem, ha valaki lakást bérelne. A lakásbérlés díja egy év alatt több, mint 15 százalékkal drágult. Ez is kimondottan sokakat érint: a lakásállomány körülbelül egytizedét teszi ki a magánbérleti szektor, ami ráadásul jogi értelemben rendkívül szabályozatlan és a jövedelmekhez képest kevésbé megfizethető. És ugyan az országnak csak a 8 százaléka él magánszemélytől bérelt lakásban, a 35 év alatti háztartásoknál ez az arány országosan 30, Budapesten 38 százalékos – idézi a KSH (igaz, még 2015-ös) adatait. Emiatt aztán

„a magántulajdon nélküli lakosság ördögi körbe jut: elérhető szociális bérlakások hiányában a nagyon szűk kínálattal, ám tág kereslettel jellemezhető magánbérlakás-szektorba szorul, amely az alacsony jövedelmi szint miatt nem megfizethető e háztartások számára, és továbblépési lehetőséget sem mutat”.

Erre jönnek rá még a közüzemi díjak. A rezsicsökkentés eltörlése előtt kiadott statisztikák arról szóltak, hogy legszegényebb háztartások a jövedelmük 23 százalékát költik lakásfenntartásra és háztartási energiára, míg a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók csupán bevételeik 15 százalékát fordítják erre a célra – majd ahogy arról már szó volt, jött a rezsiemelés, és vele együtt a szegényebbek még nehezebb helyzetbe jutottak.

Mindez egyelőre tömeges adósságspirált nem okozott, de oda már eljutottunk, hogy egyre több embert fenyeget ez a kockázat. Mivel a szociális ellátórendszer semmilyen érdemi segítséget nem biztosít piaci tartozások esetében, az adósságok a lakhatás elvesztésével is járhatnak.