A történelem, az urbanisztika, az építészet és nem utolsó sorban az izgalmas lokálpatrióta sztorik szerelmeseinek július első hétvégéje egy igazi csemegét tartogat, ugyanis pénteken indul a Séták hétvégéje, amely az elmúlt években többezer vendéget vonzó Séták éjszakájának a bővített verziója. A legjelentősebb sétaszervező cégeket tömörítő Magyar Sétaszövetség Egyesülés eseményén országszerte hat településen (Budapest, Esztergom, Keszthely, Pécs, Sopron és Vác), több mint kilencven tematikus városi séta közül válogathatnak a kultúra rajongói. Következő interjúnkban annak próbálunk utánajárni, hogy a városlakók vajon miért kezdtek el ennyire érdeklődni településük története iránt? De izgalmas kérdés az is, hogy vajon milyen jellegű kutatómunka szükséges egy séta felépítéséhez? Kifogyhat egy- egy város a témából?  A válaszokat Csillag Zsófia sétavezetővel, a Budastep ügyvezetőjével kerestük.

LSZF- 061.HU

Minek a hatására lettek ennyire népszerűek a városi tematikus séták?

Én azt gondolom, hogy már évekkel ezelőtt kezdődött ez a hullám, ugyanis az emberek  felfedezték, hogy helyben is lehet turistáskodni, hogy mennyi kulturális és történelmi kincset tartogat saját környezetük. Erre a felismerésre aztán a covid- időszak is ráerősített, a belföldi turizmus minden ágára erősen hatott. Sok embernek lett egyfajta aha -élménye azáltal, hogy felismerte, nem kell órákat utazni, repülni ahhoz, hogy valami újat fedezzen fel. A városi séták segítenek egy- két órára kiszakadni, ugyanis másfajta színezetet adnak a környezetnek a még nem ismert történetek, pletykák, lépcsőházak, udvarok. 

Milyen kutatómunkát igényel egy- egy séta felépítése? Honnan jött az ötlet, hogy ti is beszálljatok a városi séták szervezői közé? 

Egy- egy séta összeállítása többheti, vagy akár havi kutatómunkát igényel. Az, hogy a témaötlet honnan érkezik, az nagyon változó. Nagyjából huszonöt sétánk van, ezek közül nem aktív mindig mindegyik. A Séták hétvégéjére amúgy tizenhattal készülünk. A Budastep egy kis családi vállalkozásként alakult meg még hét évvel ezelőtt azzal a céllal, hogy a pesti oldal javára visszaszoruló Budát is kicsit jobban bemutassa. 

Azt éreztük, hogy a város alapból akkoriban nagyon Pest központú volt.

Az embereknek nem igazán jutott eszébe, hogy átjöjjenek a Duna másik felére bulizni, kulturálódni, kikapcsolódni. A szüleim a Gellért- hegyen, ahol felnőttem, működtetnek egy lakásmúzeumot nagypapám, Molnár C. Pál műveire alapozva. Innen jött az ötlet, hogy csináljunk a Gellért- hegyhez kapcsolódó tematikus sétákat. Ez annyira népszerű lett, hogy elkezdtük bővíteni a repertoárt más helyszínekkel is, például a Tabánnal, Óbudával, Zugligettel, de átlátogattunk a pesti oldalra is.  Nagyon érdekes mindemellett, hogy a város szerkezete az utóbbi időben mennyire átalakult. Számos trendi hely nyitott Budán, és a városlakók már nem csak a Vár és a Halászbástya miatt zarándokolnak át. 

Mindig más tipusú emberek, csoportok jönnek, mindig más egy-egy séta hangulata.

Az, hogy a hétvégén lesznek estébe, éjszakába nyúló séták, igényel bármilyen plusz szervezést részetekről?

Igen, igyekszünk alkalmazkodni a helyzethez, ugyanis lesz gyertyafényes séta, fáklyával megvilágított rész, jelenet illetve például borkostoló, hogy ez a kellemes nyáresti hangulat teljesen körülvegye a résztvevőket. Szeretnénk, hogy ezek extra élményt adjanak.

Mennyi témát szolgáltat a főváros? Más sétaszervező cégekkel figyeltek arra, hogy egymás tematikáit ne lőjétek le, ne szervezzetek rá keresztbe, kvázi milyen a verseny ebben a szektorban? 

Budapest kiapadhatatlan témaforrás szerintem, ugyanis egy dinamikusan fejlődő városról van szó. Ez az egész Séták hétvégéje is úgy született meg, hogy van a  Magyar Sétaszövetség Egyesülés, amelynek három tagja van, a Budastep, a Hosszúlépés. Járunk? és az Imagine Budapest. Azért mi hárman, mert mi hasonló minőség, elhivatottság és gondolatkör köré szervezzük az eseményeinket. Közöttünk van egy íratlan megállapodás, hogy nem nagyon megyünk egymás területeire, de ha mégis, akkor sincs belőle gond. Tisztelettel kezeljük egymást! 

Szerinted mennyiben múlik egy séta sikere magán a sétavezetőn? Milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki jól tudja ezeket irányítani?

Nagyon sok múlik a sétavezetőn. Szerintem a legfontosabb, hogy érdekeljék az emberek, ugyanis egyrészt itt leginkább emberi életekről van szó, amelyek “terméke” egy épület, egy híd, de mégis

ott rejtőzik ezek mögött egy- egy sors, emberi történet.

Ha valakiben megvan a kellő nyitottság, fogékonyság ezen sztorikra, akkor megfelelő elhivatottsággal tudja átadni az érdeklődőknek. A másik oldal, ami az emberek iránti nyitottságot illeti, az nyilván a vendégekről szól. Mindig más típusú emberek, csoportok jönnek, mindig más egy séta hangulata. Valamikor ezer kérdést tesznek fel, máskor meg néma csend van végig, aztán csak utólag derül ki a visszajelzés kérése után, hogy élvezték a sétát. Előfordul, hogy végignevetik az eseményt, de máskor egy mosoly sincs ugyanazon poénokra. Na ilyenkor a sétavezetőnek együtt kell rezegni a csoporttal, és ráérezni arra, hogy egy- egy sztorit hogyan tálaljon. Épp ezért folyamatosan kell figyelni a hallgatókat, és nem csak eldarálni a dolgokat. Mindemellett nagyon lényeges, hogy interaktívvá, élményszerűvé tegyük a sétát. Sokszor csempészünk játékok, exkluzív, ütős helyszínt vagy valamiféle gasztroélményt az eseményekbe, talán ezektől még inkább turistának érzik magukat a jelenlévők. 

Korábban a főváros nagyon Pest központú volt.

Mi a helyzet a külföldi érdeklődőkkel? Szükséges rájuk szabni a sétákat?

Egyéni megkeresésre szívesen tartunk sétát, ugyanis a sétavezetők egyben idegenvezetők is. Sok nyelven beszélünk, de alapvetően minden sétát magyarul hirdetünk meg. Fontos azonban kiemelnem, hogy vannak olyan séták, amelyeket nem lehet külföldieknek megtartani. Ezek olyan

történelmi háttértudást igényelnek, amelyet egy séta alkalmával nem lehet nekik átadni.

Nézzünk egy egyszerű példát, a Tabán sétánkat, amelyre a magyarok ugranak, a külföldieket viszont általában nem érdekli, mert nem értik ennek a résznek a romantikáját, hogy itt volt korábban egy város a városban, sikátorokkal, macskaköves utcákkal, kiskocsmákkal. A külföldieket inkább a nagyobb nevezetességek izgatják. Persze ez azokra nem vonatkozik, akik régóta itt élnek, vagy többször megfordultak a fővárosban.

Csillag Zsófia: sok embernek lett egyfajta aha -élménye azáltal, hogy felismerte, nem kell órákat utazni, repülni ahhoz, hogy valami újat fedezzen fel.

Hogyan tudtok az idősebb korosztály vagy akár a gyerekes sétálók igényeihez alkalmazkodni, például hossz vagy bejárhatóság szempontjából. Szoktatok ajánlást tenni? 

Nem, mert mindig a résztvevőkre bízzuk, hogy eldöntsék a saját adottságukhoz mérten, hogy bírják-e az utat. Természetesen kérésre adunk felvilágosítást, ugyanis volt, aki a bottal közlekedő nagyijának szeretett volna kedveskedni sétával, de akadt, aki babakocsival érkezett volna. De sokat számít a személyes motiváció. Például, ha valaki Zugligetben nőtt fel, le fogja sétálni velünk az utat, akármennyire dimbes-dombos. Fontos kiemelni viszont, hogy azt veszem észre, egyre fiatalabb és fiatalabb vendégek is érkeznek. Szerintem nagyon menő az, hogy az ifjabb generáció is kezdi felismerni, hogy milyen csodás városban, országban él. 

Fotók: Budastep