Több ezer gerinctelen vesztette el élőhelyét a nyári bozóttüzekben

Magas a katasztrófa által érintett rovarok, pókok, férgek és más gerinctelenek száma

Több mint 14 ezer gerinctelen faj veszítette el élőhelyét Ausztrália 2019-2020-as bozóttüzei során. Legalábbis ez derült ki abból a tűz utáni komplex elemzésből, amely a fenyegetettként felsorolt fajok számának megkétszerezésére való törekvést javasolta, mint ajánlott intézkedést.

A kutatást a szövetségi kormány számára végezték a tudósok a nemzeti környezettudományi program (NESP) keretein belül.

Kiemelték: ezt a tényt azonban eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyták a döntéshozók, mivel az úgymond népszerűbb állatokra, például a koalákra összpontosítottak.

A NESP tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a valódi szám valószínűleg jóval magasabb lehet, mint a most megállapítást nyert 14 ezer, miután legalább ugyanennyi ausztrál gerinctelent eddig még nem írt le a tudomány, vagy egyszerűen nem áll rendelkezésére adat a az egyedszámok csökkenésének mérésére.

Olyan faj is akad, amely kihalt a bozóttüzek következtében

Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke „Fekete Nyárnak" nevezte a 2019-2020-as tűzszezont, ám a „példátlan pokol" hatása még ma is mérhető. A most publikált tanulmányban felsorolt állatok közül legalább egyet, az Ausztrália nyugati részén élő, a viaszos pajzstetvek közé tartozó Banksia montana mealybug-ot a bozóttüzek áldozatának, kihaltnak tekinti a tudományos közönség.

– mondta John Woinarski, a Charles Darwin Egyetem professzora és a tanulmány egyik szerzője a The Guardian online portáljának. – És ezek az állatok nagyon kevés nyilvános figyelmet kaptak eddig.

Hozzátette. Ausztráliában összesen 111 233 leírt szárazföldi és édesvízi gerinctelen faj található.

például beporzás tekintetében vagy táplálékforrásként a nagyobb állatok számára. Más fajok olyan dögevők, amelyek lebontják az ökoszisztéma hulladékait, például a levélszemetet, amelyek visszajuttatják a tápanyagokat a talajba, elősegítve a növények növekedését és csökkentve egy esetleges tűz táplálékát.

Hatvan állat felkerülhet a veszélyeztetett fajok listájára

A tudósok a meglévő feljegyzések és tűztérképek segítségével nem kevesebb, mint 32 164 gerinctelen állattal kapcsolatos, nagy számú adatot tudtak összeállítani. Közben megjegyezték, hogy egyes fajok esetében azonban csak egy vagy két ismert feljegyzésre bukkantak magáról az állatok létezéséről.

míg 1209 faj esetében az ismert élőhelyük 50 százalékát valamilyen mértékű tűz, 30 százalékát pedig nagyfokú tűz pusztította el. Ebből az 1209-ből a kutatóknak már elegendő adatuk volt ahhoz, hogy azt javasolják a kormánynak, hogy hatvan faj kerüljön fel az Ausztrália országosan veszélyeztetett gerinctelenjeinek listájára, amelyen jelenleg hatvanhárom állatot találhatunk.

Jess Marsh, a Kenguru-sziget tudósa és a kutatás társszerzője szerint az általuk javasolt fajok közé

Utóbbi feladata, hogy fontolja meg ezeknek a fajoknak a természetvédelmi státuszát, mielőtt ajánlatot tennének a szövetségi kormánynak arról, hogy a környezetvédelemről és a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló törvény értelmében veszélyeztetettként kell-e megnevezni őket.

– magyarázta Jess Marsh a The Guardian-nak.

Érzékenyen reagálnak a tűz okozta kémiai változásokra

A gerinctelenek közül a veszélyeztetett státuszra több fajt is beajánlottak a tudósok: ilyenek a Kenguru-szigeti bérgyilkos pók vagy más nevén Archaeidae, a nyugat-ausztráliai Atelomastix nemzetség ikerszelvényesei, valamint az Új-Dél-Walesben és Viktóriában felfedezett tegzesek, amelyek lárvái vízben élnek és érzékenyen reagálnak a tűz okozta kémiai változásokra.

amely egyike annak a kicsi, 2–8 milliméteres fajokat tömörítő pók családnak, és amelyek kizárólag más pókokat zsákmányolnak Ausztrália területén. Néha pelikánpókoknak is nevezik őket, mert szokatlan megjelenésük hasonlít a vízi madár alakjára.

Ezeket az ízeltlábúakat a tudósok csak Ausztrália egyetlen helyéről ismerték, ami azonban teljesen elpusztult a 2019-2020-as katasztrófa során. Marsh szerint azóta csupán két példányt fedeztek fel egy másik helyen, onnan négy kilométeres távolságban.

A kutatók kiemelt problémaként nevezték meg – amely sok gerinctelennél gyakori –, hogy az élőhelyük néha olyan kicsi, hogy egyetlen tűzeset eltüntethet a Földről egy egész fajt.

Számos gerinctelent csak kevéssé ismerünk

Libby Rumpff, a Melbourne-i Egyetem tudósa, a tanulmány másik társszerzője szerint a kutatásuk aláhúzta az úgynevezett „adathiányos" fajok megőrzésének nehézségeit is, amelyek kevés figyelmet vagy finanszírozást kapnak.

– mutatott rá Libby Rumpff. – Sok gerinctelent kevéssé ismerünk, mert ritkák vagy korlátozott elterjedésűek, ráadásul az emberek elfogultabak a gerincesekkel és a karizmatikusabb állatokkal szemben.

A szakemberek remélik, hogy a friss elemzés segít újragondolni az ausztráliai gerinctelenek védelmi megközelítéseit.

Egy ilyen megközelítés ugyanis azt jelentheti, hogy „megvédhetjük az általunk ismert fajokat, de azokat is, amelyekről nem tudunk".