szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kaspersky kutatásából az derült ki, hogy a magyarok 40 százaléka többet használta a közösségi hálózatokat a helyi és az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt. Miután azonban sokan napi több órát töltünk a közösségi oldalakon, különösen oda kell figyelnünk arra, hogy ne éljenek vissza a személyes adatainkkal – hívja fel a figyelmet a kiberbiztonsággal foglalkozó cég.

A kutatás szerint a 18–34 év közötti korosztályban tízből több mint hat ember (63%) számára a közösségi média jelenti a kapcsolatot a világgal. A felhasználók világszerte naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a Facebookon, ezen belül a felhasználók tizede (13%) akár napi négy–hat órát tölt a hálózaton. A TikTokon a magyarok átlag napi 1,3 órát töltenek el a YouTube-on 1,7 órát, az Instagramon pedig napi 1 órát.

Amikor a válaszadókat megkérték arra, mondják el, hogy érzik magukat, amikor aktívak a közösségi médiában, több mint a felük (60%) azt mondta, hogy „szórakoztatja” őket, több mint a negyedük (26%) számára pedig ez jelenti a „kapcsolatot a világgal”. Ennek ellenére

a magyarok is ismerik és beismerik, hogy a közösségi médiának megvan az árnyoldala is: tízből hárman (29%) gondolják úgy, hogy a „negatív” hatása van, míg 21% véli „pozitívnak”.

A legtöbb közösségimédia-használó tisztában van azzal, hogy milyen árnyoldalai vannak a közösségi oldalaknak. A válaszadók több mint fele (51%) fel tud idézni olyan hírt, amely a közösségi média potenciálisan negatív hatásáról szólt, és ezen a csoporton belül 68 százalék változtatott is a közösségimédia-használati szokásain ennek eredményeképpen. A változás 50 százalékuk esetében ez azt jelentette, hogy óvatosabbak lettek azzal, mit posztolnak, 40 százalékuk pedig az adatvédelemre fordított nagyobb figyelmet, például a jelszavak rendszeres megváltoztatására.

Lelki és személyes biztonság

Ahhoz, hogy biztonságos módon, maradéktalanul kiélvezhessük a közösségi média előnyeit, a mentális egészségünk mellett az adataink védelmére is oda kell figyelnünk. „A közösségi média sok esetben hamis képet ad embertársaink életéről. Hajlamosak vagyunk saját sikereinket és boldogságunkat a mások által megosztott történetekhez mérni, miközben eltekintünk attól, hogy ezek rendszerint túlzott pozitív fényben vannak feltüntetve. Egy-egy ismerősünk (vagy az általunk követett influenszerek) profilja azt az érzést keltheti, hogy az illető tökéletes életet él, ami – összehasonlítva a mi problémáinkkal – negatív érzelmeket idézhet elő bennünk. Ilyenkor fontos emlékeznünk arra, hogy a látszat csal” – idézi a kiberbiztonsági cég közleménye Damsa Andrei pszichológust.

Nagyon fontos tudatosan kezelni azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, milyen tartalmakat nézünk meg, és hogy ezek milyen érzéseket keltenek bennünk. A Kaspersky kutatása megállapította, hogy a közösségi média egy elenyésző kisebbség számára kelt igazán negatív érzéseket; hát százalék „mérgesnek” érezte magát, öt százalék „szomorúnak”, négy százalék pedig „frusztráltságról” és „izoláltságról” számoltak meg.

Tízből egy magyarnak pedig cyberbullyinggal, azaz online zaklatással is szembe kellett néznie a közösségi médián való posztolás miatt.

Akkor is mindig óvatosnak kell lennünk, amikor személyes adatokat osztunk meg az online térben. Kiderült, hogy a 18–34 év közötti közösségimédia-használók több mint fele (52%) ismer valakit, akinek feltörték a személyes adatait, és világszinten a felhasználók hét százaléka állította azt, hogy esett már csalás áldozatául a közösségi médián keresztül. Gondoskodni kell arról, hogy az adatvédelmi beállításaink a lehető legszigorúbbak legyenek, használjunk jelszókezelő szoftvert, és ügyeljünk arra, hogy milyen személyes adatokat osztunk meg a közösségi oldalakon – figyelmeztet a Kaspersky.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.