Mikor lehet szükség neurológusra?
Mi a feladata a neurológusnak? Milyen tünetek esetén érdemes szakemberhez fordulni? Milyen lépésekből áll a neurológiai vizsgálat? Milyen kiegészítő vizsgálatokra lehet szükség? Mutatjuk a válaszokat!
A neurológus hatáskörébe tartozik a központi és a környéki idegrendszer. Ez azt jelenti, hogy neurológushoz lehet fordulni többek között fejfájással, szédüléssel, remegéssel, gerincfájdalmakkal és mozgászavarokkal. Továbbá ide tartozik még az izmok gyengülése, a járásproblémák, valamint a beszédzavar is.
A fizikális vizsgálat során is pontos információk kaphatóak
Gyakran előfordul, hogy az alvászavar, a memóriazavar, illetve a depresszió hátterében is idegrendszeri problémák állnak. Szóval ilyen esetekben is segíthet a neurológus. A szakember a vizsgálat első lépéseként tisztázza a panaszokat, a fennálló tüneteket. Továbbá felveszi az anamnézist, vagyis a pontos kórelőzményt.
Ezután következik a mentális vizsgálat, amelynek során egyszerű kérdéseket tesz fel az orvos, ezek segítségével a mentális állapotot ellenőrzi. Végül pedig a fizikális vizsgálatra kerül sor, ahol tetőtől talpig alaposan átvizsgálja a pácienst a szakorvos.
Kiegészítő vizsgálatokkal is lehet pontosítani a diagnózist
Már a fizikális vizsgálat során is pontos információk kaphatóak a idegek, a gerincvelő, valamint az agy esetleges megbetegedéseiről. Az alapos neurológiai vizsgálat akár egy órát is igénybe vehet.
A neurológiai vizsgálat előtt nincs szükség előkészületre, csupán arra kell figyelni, hogy a páciens minden korábbi leletet elvigyen magával. Még a korábbi, jelentéktelennek tűnő leleteknek is fontos szerepük lehet. Széles körű tudással és szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvosokhoz kérhető időpont a Belvárosi Orvosi Centrum oldalán.
Genetikai vizsgálatra is sor kerülhet
A fizikális vizsgálatot követően, kiegészítő vizsgálatokkal is lehet pontosítani a diagnózist. Kiegészítő vizsgálatként kérhető például CT, MR, fMR, EEG, ENG és EMG. CT-re agyi katasztrófa, stroke, illetve agyvérzés gyanúja esetén lehet szükség. MR akkor kellhet, ha még informatívabb eredményre van szükség. Ez a vizsgálat nagyobb felbontású képet eredményez. Az fMR során pedig működés közben tudja vizsgálni az érintett idegrendszeri területeket a szakorvos. Az EEG-vel az agy elektromos működése vizsgálható. Az ENG-vel pedig a környéki idegeké, míg az EMG-vel az izomzaté. Bizonyos esetekben genetikai vizsgálatra is sor kerülhet, ha felmerül annak a gyanúja, hogy a tünetek hátterében genetikai okok állnak.