szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A lábbilincs GPS-helyadatai alapján a rendszer azonnal riasztja a rendőrséget, ha az illető a megsérti az előírt védelmi távolságot.

Egyhangúlag megszavazta a román képviselőház szerdán az elektronikus nyomkövetők bevezetéséről szóló törvényt, amelytől főleg a családon belüli erőszak visszaszorítását, a távoltartási végzések hatékonyabb érvényesítését remélik.

A tervezetet kidolgozó Alina Gorghiu liberális szenátor az Adevarul hírportálnak kifejtette: Románia apró lépésekkel, fokozatosan javított a vonatkozó szabályozáson. Az erőszakoskodó házastársat 2012 óta lehet távoltartási végzéssel eltávolítani az áldozat közeléből, 2018 óta pedig a bántalmazót azonnal kitilthatják egy ötnapos ideiglenes rendelettel akár saját lakásából is. Rendőrségi statisztikák szerint azonban egyetlen év alatt több mint ezer végzést szegnek meg a bántalmazók.

A most elfogadott, kihirdetésre váró törvény hatékonyabbá teszi a sértettek védelmét: az agresszorra rögzített lábbilincs GPS-helyadatai alapján a rendszer azonnal riasztja a rendőrséget, ha az illető a megsérti az előírt védelmi távolságot, így a legközelebbi járőr még idejében közbeléphet – magyarázta Gorghiu.

A rendszer telepítésének és ötszáz lábbilincs beszerzésének költségét az első ötéves kísérleti fázisban 3,5 millió euróra becsülte a kezdeményező.

"Ez nem nagy ár a védtelen állampolgárok biztonságáért" – szögezte le Gorghiu. Hozzátette: első körben a családon belüli erőszak áldozatait akarják megvédeni, de a nyomkövető rendszert később a házi őrizetbe helyezett gyanúsítottak és más kényszerintézkedések betartásának ellenőrzésére is használni fogják.

A romániai elektronikus nyomkövető rendszer teljes beüzemelése várhatóan 2025-ig valósul meg.

Az Európai Unió 2014-ben készített átfogó felmérésében részt vevő romániai nők 24 százaléka állította azt, hogy fizikai és/vagy szexuális erőszakot szenvedett el aktuális vagy korábbi partnerétől.

Csatlós Hanna Élet+Stílus

„A családon belüli erőszaknak igenis neme van”

Miért akkora dráma, hogy Magyarország elutasítja az Isztambuli Egyezmény ratifikálását? Vannak gyakorlati következményei annak, hogy csak a kapcsolati erőszak van nevesítve, a nők elleni erőszak nincs? Egyáltalán mi az a „romboló gender-szemlélet”, amire hivatkozva a KDNP nyilatkozatot terjesztett az Országgyűlés elé az egyezmény elutasításáról? Mindent elmagyarázunk a Patent Egyesület jogászával, Spronz Júliával.