eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára beszél a párt központi biztosságának ülésén Phenjanban 2020. augusztus 19-én. Észak-Korea új ötéves tervet készül elfogadni a kormányzó Koreai Munkapárt januári kongresszusán. Legutóbb ilyen kongresszust négy éve tartottak.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Észak-Korea szerint Szöul nem képes távol tartani az állampolgárait a tiltott övezettől

Szöul a felelős annak a dél-koreai tisztségviselőnek a haláláért, akit szeptemberben észak-koreai katonák lelőttek a két országot elválasztó tengeri határnál - áll a phenjani rezsim hivatalos szócsövének számító KCNA hírügynökség pénteki közleményében.

A bejelentés leszögezi, hogy Dél-Korea nem képes távol tartani állampolgárait a két országot elválasztó, kiemelten őrzött helyektől, a férfit pedig az észak-koreai katonák a koronavírus-járvány miatti védekezésből lőttek le. A közlemény mindazonáltal leszögezi: egy ilyen incidensnek nem szabad veszélybe sodornia a Korea-közi kapcsolatokat.

A tisztségviselő - aki korábban kifejezte szándékát, miszerint északra akar menni - szeptember végén tűnt el a két ország tengeri határának közelében. Nem sokkal később a dél-koreai védelmi minisztérium azt jelentette, hogy Észak-Korea talált rá a saját területi vizein, brutálisan meggyilkolták, majd a holttestét elégették.

Phenjan elismerte, hogy a térségben járőröző katonái lövéseket adtak le egy arra tévedt dél-koreai hajóra, hozzátéve, hogy a katonák az ilyen esetekben alkalmazandó előírás szerint jártak el. Az észak-koreai vizsgálat aláhúzta azt is, hogy a dél-koreai védelmi minisztérium állításával ellentétben nem a holttestet, hanem "a tengeren hánykolódó felszerelést" égették el, a vírus elleni védekezés jegyében.

A KCNA pénteki közleménye aláhúzza azt is, hogy az észak-koreai hatóságok megpróbálták megkeresni a holttestet, ám nem jártak sikerrel.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a történtek miatt korábban bocsánatot kért a dél-koreai néptől, Szöul pedig azt javasolta, hogy a két ország közösen vizsgálja ki a lelőtt tisztségviselő halálának körülményeit.

Az eset vihart kavart Dél-Koreában, bírálatok kereszttüzébe került a két Korea közeledését régóta szorgalmazó Mun Dzse In dél-koreai elnök is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×