Közel másfélmillió hamis öngyújtót égetett el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) erőművében. Ezzel az akcióval több tízezer lakásnak termelt hőt az adóhivatal. Az áruk átvizsgálásánál merült fel a gyanú, hogy a termékek szellemi tulajdonjogot sérthetnek. Az égetésről készült videót a Facebook-oldalukra is feltöltötték.
Amikor felmerült a gyanú, hogy az öngyújtók esetleg hamisak, a NAV megkeresésére a védjegyjogosult megerősítette a feltételezést és kérték az áruk megsemmisítését. Az eljárás megindításától kezdve a NAV folyamatosan felügyelte az árut, kizárva az esetleges visszaélés lehetőségét. A védjegyjogosult így vámfelügyelet mellett semmisíttethette meg, ezzel kivonva a kereskedelemből véglegesen a hamis öngyújtókat. A hamisított termékek amellett, hogy jelentős károkat okoznak a tisztességes gazdálkodóknak, igazolatlan eredetük miatt a vásárlókra is veszélyt jelentenek. A közel huszonnégy tonna öngyújtót a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) erőművében égették el, így a hamis termékek hőenergia formájában hasznosultak.
Az FKF erőművében a fővárosi hulladékból előállított távhő hetvenhatezer budapesti lakásba jut el, a megtermelt villamos energia ötvenötezer átlagos háztartás éves áramszükségletét fedezi. Az ország ezidáig egyetlen ilyen létesítményében a környezet védelméért a hulladék elégetésekor korszerű, ötlépcsős füstgáztisztítási technológiát alkalmaznak; az erőmű kibocsátási értékei megfelelnek a legszigorúbb uniós és hazai levegőtisztaság-védelmi előírásoknak.
Forrás: Origo.hu; Fotó: a mellékelt videóból
gács
2020-10-30 at 11:56
Az öngyújtók műanyagból gyártott része elégetéskor nem környezetkárosító?
biciklisávkirály
2020-10-30 at 11:39
égetés helyett eladhatták volna 50 Ft-ért darabját a börtönök büféjében, zárt értékesítési láncon, így nem került volna kereskedelmi forgalomba, az érte kapott 75 milla meg mehetett volna valami értelmes helyre is.
Hesslerezredes
2020-10-30 at 11:00
Mint iparjogvédelmi szakjogász (is) természetesen értem az égetés okát.
De azt gondolom, hogy lehetett volna más megoldás is.
És általában véve az iparjogvédelemmel kapcsolatban az az álláspontom, hogy a szabályozáson – nemzetközileg is – jelentősen enyhíteni kellene.
Kb. úgy, mint az adózásnál.
Amikor egy országban csökkentik az adókat, akkor a befolyt adó-tömeg paradox módon növekedni szokott: kis adón nem érdemes csalni-alapon.
Azok a monstrum országok, mint első helyen Kína, de India is, és egész délkelet Ázsia, Afrika dettó, úgyis előbb-utóbb szinte teljesen lehetetlen lesz számonkérni a szellemi tulajdon – eufémizmussal élve – bitorlását (valójában köznapian: ellopását).