szerző:
Gyenis Ágnes - Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

2015 óta pereskedtek az ikonikus budapesti épületre 2014-ben kötött bérleti szerződés miatt, az Eximbank 2017 óta nem fizetett, így komoly késedelmi kamattal is tartozik.

Jogerősen megnyerte az állami Export-Import Bankkal (Eximbank) szemben a Lánchíd Palota bérleti ügyében évek óta húzódó pert Nobilis Kristóf cége, a Döb-68 Zrt. – tudta meg a hvg.hu Mátrai Mihálytól, Nobilis Kristóf ügyvédjétől. A bíróság az Eximbank minden kereseti követelését elutasította, megállapította, hogy a Lánchíd Palota bérletére kötött szerződés nem semmis és nem érvénytelen, az Eximbanknak (illetve Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek, a MEHIB-nek mint másodrendű felperesnek) összesen több mint 800 millió forintot kell kifizetnie Nobilis Kristóf cége számára. Plusz több tízmillió forint perköltséget.

A döntés előzménye, hogy januárban a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusi, másodfokú döntését, ami szerint az Eximbank és a Döb-68 Zrt. közötti, a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződés a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis. Az évek óta tartó pereskedésben egyébként a Fővárosi Ítélőtábla májusi döntése volt az egyetlen, amely az Eximbanknak adott igazat. A döntés hatályon kívül helyezése azt jelentette, hogy új másodfokú eljárást kellett lefolytatni – ez zárult le most, a Döb-68 Zrt. jogerős győzelmével.

Az Eximbank utólag találta ki, hogy tisztességtelenül sok a bérleti díj

Nobilis és az Eximbank 2013-ban tíz évre, a 2014–2024-es időszakra állapodtak meg a hozzávetőlegesen hétezer négyzetméteres, eredeti pompájában felújított épület bérbe adásáról négyzetméterenként hatezer forintos, akkori árfolyamon 20 eurós díjért. Nem sokkal később azonban az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik, de 2017 második feléig még fizette az extrémnek tartott bérleti díjakat. Azóta azonban nem fizettek, Nobilis Kristóf cége ezért nem csak az elmaradt bérleti díjat, de 9 százalékos késedelmi kamatot is követelt. A bő 800 millió forintból 23,8 millió csak a késedelmi kamat.

Az Eximbank időközben ki is költözött a műemlék palotából, jóllehet azt korábban a saját igényei szerint alakította át – több helyen szőnyegpadlóra váltva például az intarziás parkettát. Az átalakítások és szerződés idő előtti megszűnése miatti bérbeadói igények várhatóan újabb jogi eljárást alapoznak meg – árulta el a hvg.hu-nak Mátrai Mihály.

Piaci hírek szerint az Eximbank kitartó pereskedése mögött az a szándék állt, hogy Nobilis kénytelen legyen nyomott áron eladni az épületet, amit körülbelül hárommilliárd forintért vett meg 2013-ban, részben bankhitelből (s kifejezetten azért, mert az Eximbankban tartós, megbízhatónak hitt bérlőre lelt).

Az IIB székháza lesz

A Döb-68 Zrt. 2020 márciusában adta el a Lánchíd Palotát, ekkor írták alá a dokumentumokat a Nemzetközi Beruházási Bankkal (nevének angol változata alapján: IIB). A Nemzetközi Beruházási Bank a tervek szerint még az idei év végéig áthelyezi székhelyét a Lánchíd Palotába. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az IIB székhelye a magyar főváros egy ilyen történelmi jelentőségű épületében kaphat helyet, mit a Lánchíd Palota” – mondta Nyikolaj Koszov az IIB igazgatótanácsának elnöke, aki szerint a bank „meg fog tenni minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy gondosan megőrizze és fenntartsa ezt az egyedi építészeti műemléket”.

A kormány 2019. februárban jelentette be, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre helyezi a székhelyét. Magyarország 1970-ben alapító tagja volt a Nemzetközi Beruházási Banknak, de a nem elég átlátható és hatékony működés miatt 2000-ben kilépett a szervezetből. Tagságát 2014-ben újította meg, és Oroszország, valamint Bulgária után a szervezet harmadik legnagyobb részvényesévé vált. Az Országgyűlés márciusban szavazta meg azt a törvényt, amelynek értelmében az intézmény teljes mentességet kap a magyar hatóságok ellenőrzései alól, adó- és járulékmentességet, a vendégeik pedig szabadon jöhetnek az országba. Az orosz irányítású bankkal kapcsolatban az Egyesült Államok és számos szakértő is megfogalmazta azt a kritikát, miszerint minimum nem zárható ki, hogy az orosz titkosszolgálat trójai falovaként működik. Az IIB ezeket a kritikákat visszautasította.