Kiesett a csapat, megvette a város közpénzből

Ez nem csak azért példátlan lépés, mert épp egy vesztes csapatba invesztál közpénzt a város, hanem azért is: az úgynevezett élvonalbeli klubok közül egy sincs amiben ilyen nagy önkormányzat résztulajdon lenne.

Hazardírozás az adófizetők pénzével – így jellemezte egy debreceni ellenzéki képviselő a városvezetés szerdai bejelentését, ami szerint az önkormányzat 98 százalékra növeli tulajdonrészét az NBI-ből a hétvégén kiesett DVSC futballcsapatban. Ez nem csak azért példátlan lépés, mert épp egy vesztes csapatba invesztál közpénzt a város, hanem azért is: az úgynevezett élvonalbeli klubok közül egy sincs amiben ilyen nagy önkormányzat résztulajdon lenne.

A város egyébként épp akkor száll be még több közpénzzel a csapatba, amikor a „piaci” szereplő már nem lát fantáziát benne. Az önkormányzat ugyanis a debreceni és nyíregyházi kaszinót működtető Szima Gábor eddigi 73 százalékos többségi részvénycsomagját veszi át a DVSC Futballszervező Zrt.-ben a már meglévő 25 százaléka mellé. Az erről szóló előterjesztést várhatóan a most csütörtöki ülésén sürgősséggel fogadhatja el a fideszes többségű képviselő-testület.

A kiszivárgott információk szerint az adásvétel nem feltétlenül pénzkifizetés formájában teljesül majd: a kaszinókat működtető cégben ugyanis a DVSC Futballszervező Zrt.-nek 40 százalékos részesedése van, szerződésük szerint pedig az osztalékból minden évben pontosan ekkora arányban kell – vagy kellett volna – a csapatra költeni. Úgy hírlik, egy részvénypakett-csere körvonalazódik a háttérben: a város kiszáll a kaszinóból, Szima pedig kiszáll a futballvállalkozásból. Csakhogy míg neki ez egy gyümölcsöző akció lehet, hisz a kaszinók nyereségesek, addig a város megörököl egy pénzügyi nehézségekkel küzdő, az NB I-ből vasárnap kiesett, s a másodosztályban már jóval kevesebb bevételre számítható klubot. Noha a fideszes Kósa Lajos, a Debrecen korábbi polgármestere tegnap megpendítette, remélik, hogy a város tőkeerős vállalkozói szponzorai lesznek a csapatnak, korántsem biztos, hogy az évi másfél-kétmilliárd forintból működő klubba nem kell végül tetemes közpénzt is beleölni.

Kerestük a városvezetést, azt tudakolva: Milyen forrásból teremtik elő a többségi rész megszerzéséhez szükséges tőkét? Milyen üzleti lehetőséget látnak egy olyan focicsapatban, amelyből épp most száll ki a piaci befektető? Nem tartják-e kockázatosnak közpénzt ölni a fociba? Lapzártánkig nem kaptunk választ.

Az élvonalbeli klubok közül csak Debrecenben rendelkezik az önkormányzat 98 százalékos tulajdonrésszel. Hasonló működési modell látható Pakson is, ahol a futballvállalkozás tulajdonosa az egyesület, az önkormányzat pedig támogatóként van jelen papíron, a gyakorlatban azonban ugyanúgy viseli a költségeket, ahogy ez Debrecenben történik.

„Az egyesületeknek a befizetett tagdíjakból lehetnek bevételeik, illetve támogatásokból – mondta a Népszavának Muszbek Mihály sportközgazdász. – A gyakorlatban azonban ez a felállás ugyanúgy működik, mint Debrecenben, csak Pakson az önkormányzat nem tulajdonosként, hanem támogatóként jelenik meg.”

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió szabályai tiltják az aktív állami részvételt az üzleti alapon működő sportágak – ide tartozik a labdarúgás is – esetében, mert ez a piac torzulásához vezet.

„A profi kluboknak a bevételeikből kell eltartani magukat, állami szerepvállalás nélkül, ennek az uniós előírásnak a betartatása a versenyszervező, tehát az MLSZ feladata és felelőssége lenne – tájékoztatott a sportközgazdász. – Az önkormányzati részvétel is állami beavatkozásnak számít. Nem Magyarország az egyetlen hely, ahol ezt az előírást megszegik, nálunk a profi klubok éves működési költségeinek 60-70 százalékát az állam fedezi.”