Karrierváltás csúcsfizetéssel? Mutatjuk, hogyan lehetséges!

Mitől lesz jobb egy fejlesztő a többi fejlesztőnél? Hogyan lehet kiemelkedni a szakmában?

A legfontosabbnak a logikus gondolkodásmódot és a remek problémamegoldó képességet tartjuk, hiszen ezekre nap mint nap szükségük lesz a munkájuk során. Emellett kiemelten fontos még, hogy kitartóak, türelmesek legyenek, hiszen a monotonitástűrés itt is szükséges. Az említett kvalitások kombinációja, vegyítve a megfelelő szakmai tudással tesz valakit kiemelkedővé a szakmájában.

Hogyan lehet a legjobb fejlesztői tudást megszerezni? Miután már megannyi képzési forma érhető el, sokszor vetül fel a kérdés, hogy melyik lehet értékesebb vagy időtállóbb?

Leginkább az állandó önképzés a kulcsa annak, hogy valaki a legjobbak között legyen, de nagyon fontos, hogy átfogó alapismeretekkel vágjon neki ennek. Erre leginkább még mindig az egyetemi képzések jelentik a megoldást, de már több állami és privát képzés keretében is bele lehet kóstolni a fejlesztői életbe. Azonban azt fontos elmondanunk, hogy ezek a képzések ténylegesen csak egy betekintést nyújtanak a fejlesztői munkába és ezek elvégzése után még specializálódni kell, további képzésre van szükség, ha valaki IT-szakember szeretne lenni.

Rengetegen már egy szakma mellett vágnak neki a képzésnek. Mikor érdemes a legkésőbb belevágni a fejlesztő szakmába? Vagy sose késő?

Nem igazán lehet ezt életkorhoz kötni. Ahogy azt már említettük, leginkább a gondolkodásmód és hozzáállás kérdése a tanulási folyamat. Az azért elmondható általánosságban, hogy 50 éves kor felett már nehéz nekifogni a komplett átképzésnek, de persze az is teljesen egyénfüggő, hogy kinek meddig „fog az agya”.

Docler Holding

A kor csak egy szám, eddig rendben van. De mi a helyzet az emberrel? Milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki jó vagy a legjobb fejlesztő legyen? És melyek azok, amelyek leginkább gátolnak valakit?

A megfelelő szakmai tudás csak a „belépő” a fejlesztői világba. Az igazán fontos kvalitások itt is a személyiségekben keresendők. Logikus gondolkodásmód, people skills, problémamegoldó képesség: mind azok a tulajdonságok, amelyekre mindennap szüksége van a fejlesztőknek, de úgy gondoljuk, hogy ezek nem csak a fejlesztői szakmára igazak, hanem minden jó szakemberre. A gátló tulajdonságok megint inkább általánosan alkalmazhatók, mint például ha valaki magát a csapat elé helyezi, vagy figyelmetlenül végzi a munkáját.

Azt sokan nem veszik figyelembe, hogy a megfelelő papírok megszerzése és a szakmai elhelyezkedés után még korántsem ér véget a tanulási folyamat. Folyamatosan jönnek létre az új programozói nyelvek, lehetőségek, egyre specifikusabb területek nyílnak. Beszélhetünk élethosszig tartó tanulásról?

Ez gyakorlatilag az egyik legfontosabb kvalitása egy fejlesztőnek, hiszen a technológiák egyik napról a másikra válhatnak elavulttá. Állandóan lépést kell tartani az új technológiákkal, és ez a folyamat nem is fog megváltozni.

A fejlesztők esetében tisztán láthatjuk, hogy elég komolyan elhatárolódnak egymástól a fizetések, ami nyilvánvalóan a szakmai tudástól és a végzettségtől függ. Vannak az alapvető feladatokat ellátó fejlesztők, és vannak az álomfizetéseket bezsebelő profik, akikre vadásznak a HR-esek, és versenyeznek értük a cégek. Mit kell tenni azért, hogy valaki a csúcson maradjon és fejlesztők felső kategóriájába tartozzon?

Ez talán kissé általános, de hatványozottan fontos, hogy a kudarcot a sikerhez vezető út egy lépéseként kell látniuk. Sokszor nem egy kikövezett úton haladunk a megvalósítás felé, hanem mi magunk kövezzük azt ki, ami néha azt eredményezi, hogy megoldásra váró feladatokba ütközünk. A Doclernél ezt inkább kihívásnak éljük meg, mint akadálynak, így lehetünk a piac meghatározó szereplői.

Egy állandóan változó és fejlődő piacon nehéz belelátni a jövőbe. De mit lehet sejteni, milyen speciális szaktudás lehet majd az értékes a közeljövőben?

Mindenekelőtt nagyon erős alaptudással kell rendelkeznie a szakembereknek, és folyamatosan képezniük kell magukat, hiszen a technológiák rohamosan fejlődnek, és ezzel lépést kell tartaniuk. A karrierútja során egy IT-szakembernek nagy valószínűséggel többször is kell specializálódnia valamilyen területre, ezáltal is válhat belőle igazi profi. Manapság figyeltünk meg egy érdekes trendet: az automata tesztelő és üzleti elemző feladatait ötvözve, egy olyan szakember képében, aki nem csak specifikálja, de tesztesetekkel le is fedi a szoftver elvárt működését. A tényleges implementáció továbbra is a fejlesztőre marad, de érdekesnek találjuk azokat az önéletrajzokat is, ahol egy üzleti elemző az automata teszt eszközökben vagy nyelvekben is tapasztalatot szerzett. Szerintünk ez egy új szerepkör lehet a jövőben, amiben látjuk a fantáziát. 

A sztereotípiák szerint egy fejlesztő egyeseket és nullákat gépel a nap húsz órájában behúzott függönyök mögött. Milyen egy fejlesztő napja?

Ez tényleg eléggé általános megközelítés, hiszen egy fejlesztő nem egy ablaktalan pincébe van bezárva, ahol megállás nélkül kódsorokat ír. A fejlesztői feladatok is nagyon sokrétűek, hiszen a projekteket csapatokban kell elvégezni többnyire, így folyamatos csapatmegbeszélések, egyeztetések, ötletelések teszik ki egy napját. Természetesen van egy olyan része is a feladatoknak, amikor a kódolás, megvalósítás kerül előtérbe, de jóval összetettebb a munkafolyamat, mint azt a sztereotípiák alapján gondolná az ember.

Vagyis nemcsak a piac összetett, de a fejlesztői lét is. Mi a legjobb és mi a legrosszabb a fejlesztő szakmában?

Erre nem lehet fekete-fehér választ adni, hiszen mindenkinek más feladatok jelentenek jó vagy éppen kevésbé jó élményeket. Az talán kijelenthető, hogy a legjobb dolgok közé tartozik maga az alkotás, hiszen nem csak debugolásból áll az élet, hanem leginkább abból, hogy a fejlesztők a semmiből alkotnak valami rendkívülit.

A tartalom a Docler Holding megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.