Bonyolultabb a képlet a fejlesztői piacon, mint gondolnánk
Ahogy a technológia megállíthatatlanul fejlődik, úgy lesz egyre összetettebb az IT-szektor, így a terület a munkakeresők számára is egyre vonzóbb opció. De vajon tényleg olyan jól lehet keresni fejlesztőként? Mennyire becsülik meg a gyorstalpalókon végző munkaerőt és mennyivel ér többet a piacon egy diplomás fejlesztő? Jót tesz a piacnak a beáramló új munkaerő? És mit rejthet vajon a jövő? Kis fejlesztői körkép.
Bár nagyjából már a mindennapos közbeszéd részét képezi, hogy „ha valaki sok pénzt akar keresni, el kell mennie fejlesztőnek”, Magyarországon mégis kevés a szakember. Az Eduline cikke szerint a hazai IT-szektornak nagyjából húszezer szakemberre lenne szüksége, ami olyan hiányosság, amit a gazdaság is megérez. Ráadásul a nemek aránya sincs egyensúlyban: a területen dolgozó munkavállalóknak csupán 8-10 százaléka nő. És ez nem csak magyar sajátosság: az USA-ban az összes munkavállaló 47 százaléke nő, ám az IT területeken az arányuk csupán 24%.
Folyamatosan megújuló igények
Ráadásul a probléma konstansnak tűnik: miután már életünk minden területén kiemelkedő szerepet játszik a digitális technológia – kiemelten munkahelyeinken, ahol újabb és újabb megoldások írják át újra és újra munkafolyamatainkat –, nemcsak egyre több informatikusra és fejlesztőre van szükség, hanem folyamatosan találkoznak a munkaadók új igényekkel is, amelyek új tudással rendelkező szakértőt igényelnek a már meglévők mellé. Akikből ugyebár alapvetően hiány van.
Általános vélemény az is, hogy a magyar felsőoktatás még mindig kevés megfelelő képzettségű hallgatót termel. Arról nem is beszélve, hogy aki pedig megfelelő képzettségű, sok esetben a külföldi piacon próbálja ki magát a jobb fizetési körülmények miatt. Sokuknak ráadásul ehhez még az itthoni életüket sem kell sok esetben feladniuk, hiszen kényelmesen tudnak otthonról dolgozni.
„Elmondhatjuk, hogy továbbra is jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat, különösen cloud alkalmazás-üzemeltetés, IT security, machine learning területeken, illetve a magas szenioritási szintű szakemberek iránt” – mondja Papp Károly, a Docler Holding alapító társtulajdonosa. Nagy verseny folyik a cégek között a szakemberekért, ezért a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a recruitment lehetőségek kiaknázására, employer brandingre. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy egyre több cég teszi publikussá a fizetési sávokat a hirdetéseiben, ezzel is növelve az érdeklődést a pozíciók iránt.
„Az említett hiány és verseny generálta, a COVID pedig felnagyította a home office és a távmunka lehetőségeit ennek köszönhetően pedig most kezd majd igazán kialakulni a jövő IT munkahelye, ahol egyensúlyban tud maradni az IT csapatok szociális kapcsolatokra és személyes találkozásra való igénye, és az a tény, hogy az otthoni munkával a napi utazási időt és költségeket minimalizálni lehet. Érdemes lesz figyelni, hogy miként alkalmazkodik a piac ehhez a megváltozott körülményhez” – folytatta a szakértő.
Új szereplők, de milyenek?
Abból, hogy óriási a kereslet a fejlesztők és programozók iránt a munkaerőpiacon, logikusan következik az, hogy sokan vágtak neki a karrierváltásnak, és egyre többen vesznek részt olyan képzéseken, ahol néhány hónap alatt már olyan informatikai ismeretekkel gazdagodhatnak – sok esetben gyakorlattal egybekötve –, amivel már tudnak munkát is találni. Igaz, a kereslet miatt az elmúlt években Magyarországon is rengeteg iskola és oktatói központ nőtt ki a földből, melyek sok esetben kínálnak túl drága képzéseket vagy adnak át kevésbé megbízható tudást. De kis körültekintéssel az ember találhat olyan opciót, mely költséghatékony és olyan tudást kínál, amely versenyképessé teszi az alanyt a munkaerőpiacon is. Bár ahogy jobban megvizsgáljuk a piac ezen szereplőit, a kép gyorsan és könnyen válik árnyaltabbá.
Az üresen tátongó fejlesztői pozíciók és kurzusok mentőövként szolgálhatnak a magyar munkaerőpiacnak, emellett a felnőttképzések felkarolhatják mindazokat, akik elégedetlenek munkájukkal, inaktívak a munkaerőpiacon, vagy régóta keresnek állást. De ezek a képzések segíthetnek abban is, hogy a magyar társadalomba is beépüljön az élethosszig tartó tanulás ideológiája, ami más országokban már alapvető attitűd. Ha ezek a munkavállalók könnyebben találhatnak megfelelő pozíciót, az a gazdaság számára is nagy lendületet adhat – főként a koronavírus utáni krízis időszak után.
A felnőttképzés által belépő új szereplők jelenléte pedig már látszik a szakmában is, derül ki a No Fluff Jobs felméréséből, melyben 500, IT-szektorban dolgozó személy vett részt. A kitöltőknek csupán 39 százaléka rendelkezik informatikus, 8 százalék pedig műszaki diplomával – igaz, a férfiaknál ez az arány valamivel magasabb: 43 és 11 százalék. További érdekesség, hogy a női informatikusok 36 százaléka nem informatikai vagy műszaki területen szerzett diplomát.
Tényleg olyan jó a fizetés?
Közbeszéd ide vagy oda, valójában nem kell csodákat várni a fizetéstől. Bár sokan beszélnek félmilliót meghaladó, sőt, esetekben milliós fizetésekről, valójában egy kezdő fejlesztő közel sem jár ezekhez az összegekhez. Esetükben a kezdő fizetés inkább nettó 250 000 forint körül mozog – ami viszont továbbra is jónak számít a magyar munkaerőpiacon, nem beszélve arról, hogy ez bőségesen növelhető, további gyakorlat és tudás megszerzésével.
Erre ugyancsak rávilágított a No Fluff Jobs már említett felmérése. Ebből kiderült, hogy a kitöltők 35%-a keres 299 000 Ft-nál kevesebbet, 24,5%-uk a 300 000 és 399 000 forintos, 25,5%-uk a 400 000 és 600 000 forintos sávban mozog, a már álomfizetésnek számító 600 000 Ft feletti bér csak az informatikus 11%-nak jut, míg egymillió felett a szakmabeliek csupán 4%-a visz haza. Igaz, ha ezeket a fizetéseket nézzük, látjuk azt is, hogy valóban kiemelkedők a magyar viszonylathoz képest, hiszen az emberek fele keres 300 000 és 600 000 forint között – igaz, leginkább azok, akik már komoly szakmai tudással rendelkeznek. Hasonló számokat mutat a PayScale oldala, ami szerint a magyar fejlesztők havi 250 000 és 900 000 közötti fizetéssel számolhatnak.
Egy hazai cég példájával élve egyébként elég konkrét és pozitív képet kaphatunk a fizetésekről. A Docler Holdingot kérdeztük meg a fejlesztőknek kínált bérsávokról, akik azt a szektor top 10 százaléka fölé pozícionálták, amelyeket ráadásul április végétől nyilvánosan meg is osztanak az álláshirdetéseikben, ami ritkán fordul elő a piacon. Az IT pozícióknál a senior, de még nem vezető beosztásban lévő szakemberek átlagfizetése bruttó 1,2 millió forint körül alakul, de ez bizonyos pozíciók esetében akár a bruttó 2 millió forintot is elérheti.
A Docler Holding az ország egyik vezető IT cége, amely 2019-ben az ország legértékesebb magyar tulajdonú cége volt a Forbes listáján. Cutting-edge IT-technológiákat használnak, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy ne csak kövessék a trendeket, hanem ők diktálják azokat.
Az ország legjobb fejlesztőit keresik csapatuk bővítésére, hiszen csak így válthatják valóra a lehetetlent is. Ehhez kimagasló bérezést kínálnak, valamint kiemelkedő cafetériát, Medicover-biztosítást, közös, ingyenes reggeliket, minden nap friss gyümölcsöt és havonta több közös programot, rendezvényt is.
Itt találja nyitott pozícióinkat!Ahány ország, annyi bér
A fejlesztőkre specializálódott nemzetközi állásközvetítő portál, a HackerRank 2020-as globális munkaerőpiaci kutatásából – melyet 117 ezren töltöttek ki – kiderült, hogy a fejlesztők átlagfizetései között robosztus különbségek vannak a munkavégzés földrajzi helyét tekintve. A legjobban az USA-ban keresnek, az ottani átlagbér évi 109 ezer dollár körül mozog, ami nagyjából havi 2,7 millió forintnak felel meg – igaz, ez államonként is dinamikusan változik, San Fransiscóban ez a szám 3,7 millió, míg Miamiban 2 millió. Európában Hollandiában járnak a legjobban a szakmabeliek 1,7 milliós havi fizetéssel, amit az Egyesült Királyság és Németország követ. Közép-Kelet-Európában Ukrajna vezet 1,1 milliós havi átlagfizetéssel. Magyarországról nincsenek konkrét adatok, de a gazdasági helyzetben hasonló cipőben járó Lengyelországban és Romániában kerek 1 millió a havi átlagbér.
„Az tisztán látható, hogy folytatódik a fizetések erősödése, a CEE régió felzárkózása a nyugati szinthez” – emelte ki Papp Károly. A nemzetközi piacokra jellemző, hogy könnyen tudnak „importálni” szakembereket, hiszen nem csak vonzó juttatási csomagot, de ehhez igazodó környezetet is kínálnak mellé. A hazai környezet, viszont még nem eléggé vonzó ahhoz, hogy egy nemzetközi szakembert ide tudjunk csábítani. Erre részben a távmunka is megoldás, részben pedig az, ha jobban figyelünk azokra az országokra, ahol olyan potenciális jelölteket találunk, akiknek a magyarországi munkavégzés csábító lehet.
A cégnél úgy látják, az is egy globális trend, hogy a jelenlegi helyzetnek is köszönhetően egyre nagyobb szerepe van a home office-nak és a távmunkának a szektorban, egyre jobban elterjedhet,elfogadottabb lehet. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy „a magyar átlagember továbbra sem annyira mobilis, mint nyugat-európai vagy amerikai társai, kisebb a hajlandósága arra, hogy egy munkahely kedvéért költözzön, és ezt a távmunka hidalhatja át”.
Bár ezek mindenképpen szép számok, akármelyik országot is nézzük, és rengeteg ember irigyli az IT-szektor fizetéseit, a szakmabeliek mégsem teljesen elégedettek. A megkérdezettek 35%-a elégedett a fizetésével, ám 39% gondolja azt, hogy nem azt a pénzt kapja, amit valójában érdemel.
Gyorstalpalók versus diplomások
Itt persze átlagokról beszélünk, és fontos figyelembe venni, hogy mint azt láthattuk, mennyire széles skálán mozognak a fizetések, ami egyrészt a gyorstalpaló képzések megjelenése miatt is van, ami újfajta – olcsóbb – munkaerőt szivárogatott be a szektorba. Kérdés, hogy erre hogyan reagált a szektor.
A gyorstalpaló képzések és a felsőfokú képzettség meglepő, de jól megférnek egymás mellett. Bár máig hangos viták vannak a szakmán belül arról, hogy ezek a tanfolyamok mennyire adnak értékes tudás, ám miután a munkaerőhiány igen magas, kétségtelen, hogy a gyorstalpalókról munkaerőpiacra kerülő emberek gyors megoldást jelenthettek az egyszerűbb munkaköröknél, derül ki a BitPort cikkéből. A gyorstalpalókon végzett informatikusok elleni fenntartások eltűnésének jó jele, hogy 2018-tól kezdve már az Apple-nél, az Google-nál és az IBM-nél sem volt felvételi követelmény a felsőfokú végzettség. A HackerRank kutatásából ráadásul az is kiderült, hogy a menedzserek 73 százaléka elégedett a gyorstalpalókról érkező munkatársakkal.
Persze az sem mindegy, hogy hol kezdenek el dolgozni a gyorstalpalós kollegák és hol a diplomás szakemberek. Előbbiek aránya a kisvállalkozásoknál meghaladja a 32 százalékot, ám a nagyvállalatoknál továbbra is inkább igazi profikat keresnek: a diploma nélküliek aránya itt csupán 9 százalék. A felsőfokú diploma és a kiterjedt, szerteágazó szaktudás értékét mutatja az is, hogy a vállalatok többsége, 38 százaléka full-stack kollegákat keres, vagyis olyanokat, akik egyszerre jártasak a backend és a frontend fejlesztésekben.
Új tudás, új irányok
Ráadásul kiemelkedő szerepe van a folyamatos továbbképzésnek, ami ugyancsak megkülönböztetheti egymástól a szakembereket. Az IT-szektor munkavállalóinak esetében fontos, hogy érzékenyen reagáljanak minden piaci rezdülésre. Emiatt folyamatosan szükségük van újabb és újabb továbbképzésekre, amiknek irányát okosan kell eldönteni, hiszen nagyon nem mindegy, hogy merre haladnak ők és merre halad a szakma a következő években.
A különbségek – ha a fizetéséket figyeljük – óriásiak. Azok a fejlesztők, akik például ismerik a Perl nyelvet, 54 százalékkal kapnak magasabb bért az átlagnál, míg ez az arány a Scala nyelvnél 42, a Go-nál 33, a Rubynál 32, az Objective-C esetében pedig 22 százalék. Igaz, a képletnek az is fontos része, hogy kire van a legnagyobb kereslet. Bár a Perl-fejlesztők jól keresnek, de többen keresnek Javascript és Java-programozót, míg a régen igen népszerű C++ és C programozóknál a kereslet csupán 18 és 12 százalék.
Fontos figyelembe venni, hogy mindez a jelen helyzet, a jövő teljesen más irányt támogathat. Az IT-szféra leginkább éppen ezért izgalmas és lehetőségekkel teli. Érdekes például, hogy bár Google Go programozókat csupán a megkérdezett HR-esek 11 százaléka keres, de a legtöbb programozó – 36 százalékuk – ezt a nyelvet szeretné elsajátítani. Emellett kiemelkedő népszerűségnek örvend a Python, a Kotlin, a Typescript és az R nyelvek elsajátítása is. Ez pedig a jövőben csak újabb különbségeket szülhet. Vagy újabb lehetőségeket és perspektívákat.
A tartalom a Docler Holding megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
