szerző:
Tetszett a cikk?

A Ludwig Múzeum nagyon érzi a korszellemet. 2020-ban egy internettől megfosztott világ víziójával, egy a slow life szemléletmódról szóló kiállítással, valamint Barabási Albert-László adatvizualizációival igyekszik bevonzani a közönséget.

A tavalyi évben összesen 106 ezer látogató érdeklődött a Duna-parti kortárs művészeti múzeum kiállításai iránt, idén ezt a számot kéne überelni. Valószínűleg a legnagyobb népszerűséget az év második felében érkező BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítástól várják, amely egy egészen érdekes kezdeményezés a múzeumtól és Készman József kurátortól. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Barabásit, illetve a tudósokból és tervezőkből álló kollektíváját, a BarabásiLabet világhíressé tevő hálózattérképek és adatvizualizációk most már hivatalosan is kiérdemelték a "szexi" címkét, hiszen esztétikai vonzerejük miatt látta meg a bennük rejlő lehetőséget egy művészeti intézmény.

A komplex hálózatok elmélete tehet megvetette lábát a képzőművészetben is; az október 9-én nyíló kiállítás pedig minden bizonnyal egy velős adatorgia lesz. Az élelmezéssel vagy éppen a betegségek gyakoriságával kapcsolatos, a bonyolult összefüggéseket láthatóvá tévő vizualizációk mellett adatszobrokat is kiállítanak majd, és ígérnek VR-szemüveggel megtapasztalható installációt is. Ami pedig különösen izgalmas lesz, hogy láthatóvá tesznek egy olyan globális művészeti hálót, amellyel bepillantást kaphatunk a művészeti piac viszonyrendszereibe, mechanizmusaiba. A hálón a világ fontos múzeumjai és a galériák közötti kapcsolatokat teszik nyilvánvalóvá, illetve bemutatják a hálózatban megjelenített összes művész mozgását is az elmúlt 40 évben.

Az internet vége

Néhány napon belül, január 24-én nyílik a Ludwigban a The Dead Web – The End című, média- és újmédia-művészekre koncentráló kiállítás, amely egy disztópia (vagy utópia – attól függ, honnan nézzük) megjelenítése lesz. Egy képzeletbeli 2023-at vizionálnak a kiállító művészek, amikor is – alig 25 éves korában – összeomlik az internet. Az okokat nem tudjuk (de persze, el lehet játszani a gondolattal, hogy milyen lenne, ha Putyin nemcsak Oroszországot választaná le a globális internetről, de a globális internetet választaná le saját magáról), a radikális következményekkel viszont mindenképp szembesülnünk kellene.

Ludwig Múzeum

"Vajon mi fogadna minket: élettelen szerverek és elektronikai hulladékok tengere? Egy digitális sivatag? Netán kétségbeesett kutatás folyna az elveszett kapcsolat után? Milyen gazdasági és politikai hatása lenne annak, ha a hálózat lekapcsolna? És mit mondhatunk vagy tehetünk ilyen esetben?" – szól a tárlat leírása, és ennél jobban nem is lehet megragadni, hogy miért hangzik roppant izgalmasan a Ludwigban zajló gondolatkísérlet. A kiállító alkotók svájci, québeci és magyar művészek lesznek.

Belassulás

Majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt volt egy cikk arról a Guardianben, hogy egy kutatás szerint a művészeteket kedvelő fiatal felnőttek előszeretettel látogatnak múzeumokat és galériákat a stressz levezetése, vagy egyfajta meditáció céljából. A múzeumtól, mint intézménytől tehát alapból sem áll távol a belassulás, hát még ha éppen ez a visszafogottság, az aktív termelés helyett a passzívabb, ráérős szemlélődés a témája! A Ludwig Múzeum április 9-én kezdődő kiállítása ugyanis éppen a slow life szemléletmódból fog kiindulni., annak aspektusait járja majd körül. A nemzetközi csoportos kiállításon a környezettetrhelés, a földet, embereket kizsákmányoló gyakorlatok, a nem-növekedés, a minimalizmus, valamint a hétköznapi élet és a gazdaság területén egyaránt a lassulást szorgalmazó stratégiák kerülnek középpontba.

Lesznek még

Mindezen felül bemutatják február 14-én Waliczky Tamás Képzelt kamerák kiállítását is – ezzel szerepelt Magyarország tavaly a Velencei Képzőművészeti Biennálén; a Ludwig Múzeum gyűjteményéből Időgép címmel április végén nyílik tárlat, Konok Tamás festőművész 90. születésnapját is egy kiállítással ünneplik meg, valamint a Deutsche Telekom gyűjteményéből láthatunk közép-európai kortárs alkotásokat Az egyensúly megtartása című tárlat keretében.