Lenin Moreno október elsején írta alá a rendeletet a Nemzetközi Valutaalap által szorgalmazott megszorító intézkedésekkel összhangban, azzal a szándékkal, hogy éves szinten mintegy 1,5 milliárd dollárral csökkentse a költségvetési kiadásokat.
A négy évtizede bevezetett támogatás eltörlése miatt 120 százalékkal megemelkedtek az üzemanyagárak. Emiatt több ecuadori városban tüntetések és zavargások robbantak ki.
Moreno szükségállapotot hirdetett az országban,
éjszakai kijárási tilalmat rendelt el Quitóban és környékén, de a tüntetők dacoltak vele. Az ecuadori kormány Guayaquilbe helyezte át székhelyét a fővárosból. A zavargásokban legalább heten meghaltak, és több százan megsebesültek, a hatóságok ezernél több tüntetőt vettek őrizetbe.
Az ecuadori kormány megállapodott vasárnap a tüntető őslakosokkal az országot tizenhárom napja béklyóban tartó belpolitikai válság rendezéséről: az egyezség értelmében Moreno visszavonja a rendeletét, a tiltakozók pedig véget vetnek a demonstrációknak. Megállapodtak abban is, hogy közösen dolgoznak ki új intézkedéscsomagot a kiadások csökkentésére, a bevételek növelésére, valamint a fenntarthatatlan költségvetési hiány és az államadósság csökkentésére.
Az ecuadori kormány és a gazdasági reformintézkedések ellen tiltakozó őslakosok vezetői az ENSZ és az ecuadori püspöki kar közvetítésével ültek le tárgyalóasztalhoz helyi idő szerint vasárnap délután, és késő este ütötték nyélbe a megállapodást.
Eközben Mexikó ecuadori nagykövetsége menedéket nyújtott hat ecuadorinak, köztük a parlament három ellenzéki képviselőjének - közölte hétfőn a mexikói külügyminisztérium. A nagykövetség által befogadott képviselők Rafael Correa volt államfő hívei, és tagjai a Politikai mozgalom a polgári forradalomért nevű ellenzéki pártnak. Korábban a mexikói nagykövetség oltalmat nyújtott még egy ellenzéki politikusnak, aki ugyancsak ennek a pártnak a tagja.
Lenín Moreno ecuadori elnök Correát és híveit vádolta az elmúlt napok békétlenségének szításával, azt állította, hogy elődje puccsot szervez ellene.