szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy ingatlanközvetítői szerződés tisztességtelen kikötései miatt perelt az ügyészség – sikeresen. Sok érdekesség derült ki egy mostani bírósági döntésből.

Tisztességtelen az, ha az ingatlanközvetítő a sikeres közvetítéstől függetlenül, annak ellenére kéri a jutalékát, hogy megfelelő vevőt ténylegesen nem közvetít – írja a csütörtöki közleményében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

A szokás szerint nevek említése nélküli ügyről azt írják, hogy a közvetítői szerződések célja az ingatlan sikeres értékesítése (bérbeadása), ezért ha az ingatlanközvetítő pusztán érdeklődőket hoz, és az ingatlant meghirdeti, mindaddig a jutalékra nem tarthat igényt, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. Az ingatlanközvetítő hirdetési és marketing tevékenységéért külön jutalék tehát nem jár, mivel a jutalék a szerződés szerint a sikeres eladásért (bérbeadásért) jár.

Az ún. kizárólagos szerződések esetén az ingatlanközvetítő díjkedvezményt ad a fogyasztónak, aki cserébe vállalja, hogy ingatlanát saját maga nem hirdeti, más ingatlanközvetítőnek megbízást nem ad. A kedvezményhez társuló szerződésben többletszolgáltatásnak nevezett („rendelkezésre tartás” díja, felmerülő „esetleges” költségek) mögött azonban a Főügyészség szerint tényleges szolgáltatás nincs, de a fogyasztót ezért fizetési kötelezettség terheli. Márpedig ez a Polgári törvénykönyv alapján tisztességtelennek minősül, mivel a fogyasztót – átalánytérítés formájában – fizetésre kötelezi. Tehát nemcsak arról van szó, hogy az ingatlanközvetítő iroda nem végez sikeres közvetítői tevékenységet, hanem a többletszolgáltatások tekintetében sem nyújt szolgáltatást, csak ennek puszta lehetőségét kívánja megfizettetni fogyasztóval – állapítják meg.

Ellentétes a jogszabályokkal az is, hogy a vállalkozás a szerződést bármikor felmondhatja, miközben a fogyasztó ugyanerre nem jogosult.

Egyetértett a bíróság az ügyésszel abban is, hogy ha az eladó bánatpénzre vagy a foglalóra jogosult, ez kizárólag a fogyasztót illeti meg, kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse. A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása a fogyasztónál jár idő- és anyagi veszteséggel, míg a közvetítőnél nem – véli a bíróság, amely szerint ezért a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes.

A vételi ajánlathoz kapcsolódóan a bíróság leszögezte, hogy tisztességtelen az eladót abban az esetben is díjfizetésre kötelezni, amennyiben számára a vételi ajánlat nem elfogadható. Annak is jelentősége van, hogy a vételi ajánlat visszautasítása a fogyasztónak felróható-e, illetve annak tényleges, valós, alapos oka volt-e, melyek vizsgálata nélkül a támadott rendelkezés tisztességtelen.

Végül ismét megállapítást nyert, hogy az is tisztességtelen, ha a Pest megyei ingatlanok közvetítése esetén a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság illetékességét köti ki az ingatlanközvetítő a szerződésben, mert az megnehezíti a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit.

Balla Györgyi Gazdaság

Mennyiért kap ma albérletet egy egyetemista?

Milyen lehetőségeik vannak a frissen felvett egyetemistáknak a lakáspiacon? Talál-e még albérletet, aki a pontszámok kihirdetése után veszi nyakába a várost? Milyen kompromisszumokat kell kötni egy "utolsó lyukért"? Miért vannak könnyebb helyzetben a felsőbb évesek az elsősöknél? Ingatlanpiaci körkép nem sokkal a 2019-es ponthatárok kihirdetése előtt.